Rektorok terve: tandíjmentes maradsz, ha jól tanulsz
Magyar Rektori Konferencia hamarosan megvitatja az új javaslatot: a mostani két finanszírozási kategória (tandíjfizető illetve nem fizető) helyett, 2011-től, tanulmányi eredményüktől függően soroljanak be minden felsőoktatásban részt vevő diákot hat kategóriába. A felső kategóriá(k)ba kerülők legyenek tandíjmenetesek, s minél alacsonyabb kategóriába sorolnak valakit, annál magasabb tandíj fizetésére köteleznék. Igazságosabb és minőségre orientáltabb lenne ez a rendszer, állítják a rektorok. Visszacsempészné a tandíjat, ugyanakkor kimenete kétséges - állítja ezzel szemben a HÖOK ( Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája). Megkérdeztünk két „illetékest", Manherz Károyly szakállamtitkárt, és Miskolczi Norbertet, a HÖOK elnökét.
Manherz Károly |
Az átjárásra eddig is lehetőség volt a diákok 15 százalékánál, de ennek pontos feltételeit még mindig nem dolgozták ki. Azaz, egyelőre nem világos, hogy a rosszabb teljesítményt nyújtókat milyen kritériumok alapján sorolják a fizetős diákok közé, illetve fordítva, a kitűnő teljesítményt mutató fizetősöket a másik kategóriába. Az is nehezíti az átjárást, illetve a besorolásokat, hogy a tanulmányi eredmény függ az egyetem illetve főiskola adottságaitól, a felvett szak nehézségi fokától, gyakran tehát narancsot kell összevetni almával.
Mint Manherz Károly, az oktatási tárca felsőoktatási szakállamtitkára a hvg.hu-nak kifejtette, szerinte sem elégít ki minden igényt az MRK tervezete, melyet egy munkabizottság dolgozott ki. Ennek csak egy három oldalas változatát terjesztették a rektorok elé, ami a minisztérium számára is újdonság volt. A rektorok szerint ez a konstrukció nem hozna többletbevételt a jelenlegi felálláshoz képest, és így összességében a hallgatók sem fizetnének többet. A javaslat azt is leszögezi, hogy a tandíjmentes és a tandíjat fizető diákok helyei között teljes lenne az átjárhatóság. Az idén kipróbálják a 15 százalékos átsorolási rendszert, s ha a gyakorlatban beválik, lehet szó a kiterjesztéséről. Bonyolítja az átsorolást, – mutatott rá a szakállamtitkár –, hogy sok függ egy-egy intézmény konkrét adottságaitól, nehézségi fokától: vannak divatos szakok, ahol máris magas a fizetős helyek száma, más szakokon viszont szinte nincs is fizetős hallgató.
Miskolczi Norbert |
Miskolczi szerint jelenleg a hallgatóknak csak mintegy a fele tanul fizetéses formában, a „hatlépcsős” átsorolási tervezet szerint viszont a hallgatók nyolcvannégy százaléka fizetne majd kisebb-nagyobb összeget, és csak a legjobb tizenhat százalékot illetné meg végig az állami finanszírozás. A HÖOK már 2006-ban javasolta, hogy biztosítani kell az átjárhatóságot a fizetős és a nem fizetős képzés között. Nem lehet ugyanis egyértelműen állítani, hogy az egyik, vagy a másik csoport jobb, az egyik megérdemli a költségvetési támogatást, a másik pedig nem, ráadásul egy-egy diák teljesítménye is változhat - mutatott rá a HÖOK elnöke.
Sem az Oktatási Minisztérium szakállamtitkára, sem pedig a HÖOK elnöke nem kívánta politikai síkra terelni a fizetős képzés kiterjesztésének problémáját. Úgy tűnik, a „tandíjpótlás” kérdésében is az elbizonytalanodott politikai akarat és reformszándék közepette előtérbe kerülhetett a szakmai diskurzus, az indulatmentes párbeszéd. Ennyi haszna azért van a dolognak. Az MRP tervezetével a Felsőoktatási Kerekakasztal (FOK) jövő heti ülése foglalkozik majd.
Pelle János