Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Gyurcsány beszéde, videóval
Ha eddig valaki elhitte, hogy a népszavazás után minden ugyanúgy mehet, mint azelőtt, azt maga a miniszterelnök győzte meg az ellenkezőjéről. Gyurcsány Ferenc a Syma csarnokban elmondott beszédében kis híján ugyanazt a hangot ütötte meg, mint közel húsz éve Grósz Károly, a MSZMP első titkára, a néhány száz méterrel arrébb álló Sportcsarnokban.
Vesztésre áll a progresszió, de még nem késő, fogjunk össze - hangzott el mindkét, szuggesztíven előadott üzenetben, anélkül, hogy akár Grósz, akár Gyurcsány kifejtette volna, mit is kellene konkrétan tenniük a progresszió, illetve a reformok híveinek? Gyurcsány mumusnak nem a Grósz féle fehérterrort, hanem az „utcai harcokkal” is operáló, „populista radikalizmust” képviselő jobboldalt választotta.
Gyurcsány Ferenc beszél a pártértekezleten © Stiller Ákos |
Gyurcsány Ferenc az MSZP március 29-i pártértekezletén az előkészítetlen és elkapkodott egészségügyi reform megfeneklését tette felelőssé amiatt, hogy a kormánykoalíció maga ellen hangolta a népet, ami a népszavazás eredményéből egyértelműen kitűnt. Felvetette, hogy sürgősen le kell váltani a népszerűtlen egészségügyi minisztert, Horváth Ágnest, amit az őt jelölő koalíciós partner, az SZDSZ máris élből visszautasított. Molnár Lajos, az előző liberális miniszter megüzente: „Horváth Ágnes hősiesen végrehajtotta a kormány és a kormányfő utasításait”. Egyelőre nem tudni, mi lesz a vége egy ennél sokkal rázósabb véleménykülönbségnek.
Gyurcsány kimondta: olyan egészségügyi törvényre van szükség, amely az ország nagy része számára elfogadható. Elemzők szerint ez a magántőke kitiltását jelentheti a pénztárakból, nem kevesebbről lenne tehát szó, mint az SZDSZ reformjavaslata lényegének, az SZDSZ program egyik sarkalatos pontjának elutasításáról. (Kérdés, hogy ezután -- a hatalomhoz való elszánt ragaszkodáson kívül -- még mi fogja összetartani a koalíciót?)
Gyurcsány beszédében továbbment annál, hogy mindenért Horváthot hibáztassa. Szerinte „nem a reformpolitikával volt a baj, hanem a reformkioktatással, a reformgőggel és a reformblablával’”. Több „szakértelmet és párbeszédet” kért, azaz nem elégedett meg azzal, hogy a kudarcokért a koalíciós partnerre, és a fiatal, sok tekintetben naív miniszter asszonyra hárítsa a felelősséget.
Gyurcsány Ferenc ugyanis 2006 ősze óta, nevezetes balatonöszödi beszédének nyilvánosságra hozatala óta felvállalta a liberálisok által sugallt neoliberális doktrínák képviseletét és népszerűsítését, a „reformblablát és reformgőgöt”. A miniszterelnöknek nem volt annyi taktikai érzéke, hogy a fájdalmas, bár sok tekintetben elkerülhetetlen reformokért szakpolitikust tegyen felelőssé, ahogy ezt 1995-ben Horn Gyula tette Bokros Lajossal. Gyurcsány magára vállalta a „civilizátor” hálátlan feladatát, mellyel annak idején II. József, vagy a Bach-korszakban Schwarzenberg herceg sem boldogult. Rendet akart tenni az egészségügyben, az oktatásügyben, tisztességes adózásra akarta kényszeríteni a rebellis népet, bízva abban, hogy az felismeri a saját érdekeit, és végül belátja, hogy neki, a felülről diktáló reformernek van igaza. De a látványos eredmények, melyeket a kormány azoktól a fejlesztésektől remélt, amelyeket az Európai Unió különböző alapjaiból finanszírozhatnak, elmaradtak. A társadalom támogatása nélkül, a tagjaival való konzultációk nélkül a parlament torkán lenyomott reformok több problémát okoztak, mint amennyit megoldottak. A „reformblablát és a reformgőgöt” kell-e ezért felelőssé tenni, vagy inkább azt a politikust, aki szónoki bravúrjaival visszahozta a szakadékból az MSZP-számára elvesztettnek hitt 2006-os országgyűlési választást?
Gyucsány súlyos hibának látta, hogy „nem állt 2006-ban a nép elé, és nem jelentette be, hogy a baloldal addigi útja járhatatlan.” Ezzel elismerte, hogy a balatonőszödi beszéd távolról sem volt lényegtelen epizód a kormányzása alatt, mint ahogy a 2008. márciusi népszavazás sem. Ugyanakkor elutasította, hogy politikai pályafutása hasonló véget érhet, mint Medgyessy Péteré, akit egy szabaddemokrata miniszter (Csillag István) eltávolítása miatt menesztett 2004 augusztusában az MSZP vezetése.
MSZP pártértekezlet. Gyurcsány beszámolóját hallgatják. © Stiller Ákos |
Gyurcsány beszédéből sértettség tűnik ki, továbbá a bűnbakképzésre való hajlam. Mint ismeretes, egyik sem jó tanácsadó a profi politikus számára. Nem világos, hogy a jelenlegi csapdából – melynek létét, fenyegető jellegét nyilvánosan is elismerte – Gyurcsány Ferenc milyen irányba keresi a kiutat. A koalíciós szerződés újratárgyalása az SZDSZ-szel az adott körülmények között igencsak kockázatos lépésnek tűnik. Különösen azután, hogy a Syma csarnokban Szekeres Imre, Gyurcsány egyik potenciális utóda kijelentette: „nem szabad házhoz menni egy újabb pofonért, egy újabb népszavazásért, nem kell ragaszkodni ahhoz, hogy a magántőke bennmaradjon az egészségbiztosítási törvényben.” A pofonra vonatkozó kifejezés Orbán Viktortól származik, vagyis az MSZP már önkritikájában is az ellenzék retorikájához folyamodik, ami rossz jel.
Eddig úgy tűnt, e jelenlegi kormány kihúzza-e a 2010 tavaszi választásokig, tekintettel Gyurcsány Ferenc fantasztikus taktikai érzékére, szónoki képességeire. A március 29.-i MSZP pártértekezlet után az embernek ezzel kapcsolatban erős kétségei támadnak.
Pelle János
