"Egyedül Izraelben beszélhetnek szabadon az arab képviselők"
Az egykori Sharon-kormány Újvidéken, Lampel Tamás néven született, magyar származású miniszterelnök-helyettese pesszimista mind az arabokkal létrehozandó béke, mind az iráni atomprogram kérdésében. Az újságíróból lett politikus a 2006-os választások után visszatért az újságíráshoz, 2006 júliusától a Jad Vasem Intézet elnöke. E minőségében a múlt héten 16 Világ Igaza kitüntetést osztott ki Budapesten.
hvg.hu: Az izraeli hadműveletek ellenére a Hamász folyamatosan tudja lőni Gázából Dél-Izraelt. Van valamilyen kiút ebből a helyzetből?
Tomi Lapid: Bombázhatjuk a Gázai-övezetet, de nem fogjuk sokszázezer ártatlan arab életét kioltani azért, hogy rajtuk keresztül büntessük meg a Hamászt. Ráadásul Gáza bombázása vagy az oda történő bevonulás nem szüntetné meg az ellenünk irányuló rakétatámadásokat, viszont ezzel a nemzetközi közvéleményt teljesen magunk ellen hangolnánk. Rakétát lehet küldeni Izraelre egy teraszról is, még akkor is, ha ott van az izraeli titkosszolgálat. Most már folyamatosan lövik Askelont, pedig itt van az a trafó, amely mindmáig ellátja Gázát árammal. Ha azt eltalálják, Gázában nem lesz áram. Ez is azt bizonyítja, mennyire irracionális a Hamász viselkedése. Sajnos, nem látok megoldást sem hosszú-, sem rövidtávra. Pesszimistább vagyok, mint Ehud Olmert miniszterelnök. Ő legalább abban bízik, hogy Mahmud Abbásszal a Ciszjordánia ügyében dűlőre fog jutni. Abbász tényleg szeretne békés megoldást találni, de nem mer. Ha bármilyen engedményt tenne Izraelnek, elmozdítanák.
hvg.hu: Ez a se béke, se háború állapot akár évtizedekig folytatódhat?
T. L.: Attól tartok, igen. Engem Izraelben pesszimistának tartanak. Nyilván a szomorú élettapasztalatom tett ilyenné.
hvg.hu: Iránt illetően derűlátóbb?
T. L.: Nem igazán. A legjobb az lenne, hogy Líbiához hasonlóan, nemzetközi nyomásra Irán föladná atomprogramját és normalizálná a kapcsolatát a Nyugattal. Szerintem viszont esélyesebb, hogy Irán addig húzza az időt, amíg egy nap bejelenti, van atombombája.
hvg.hu: Budapesti látogatásakor is gyakran emlegette, mekkora kockázatot jelent az iráni atombomba.
T. L.: A magyarországi politikai tényezők tudomására akartam hozni: az iráni atombomba nemcsak Izrael problémája, hanem az egész világé is. Ahmedinezsád iráni elnök a napokban ismét kijelentette, hogy a zsidó állam elpusztítandó. Eleinte Hitlert sem vették Nyugaton komolyan, erre azután nagyon ráfizettek. Az iráni rakéták elérhetik Európát is.
post mortem kapta meg
a Világ Igaza kitüntetést.
Egyébként látogatásom első számú célja az volt, hogy a Jad Vasem Intézet elnökeként átadtam a Világ Igaza kitüntetést tizenhat arra érdemes embernek illetve leszármazottaiknak. A Világ Igazát azok a keresztény emberek kapják meg, akik zsidókat mentettek a saját életük veszélyeztetésével. A tizenhat emberből csak ketten élnek, és ők is nagyon idősek már.
Jövetelemet arra is ki akartam használni, hogy a magyar közvéleményt tájékoztassam: bennünket nagymértékben aggaszt a szélsőségesek – például a Magyar Gárda vagy ifjabb Hegedűs Lóránt – ténykedése.
hvg.hu: Az Ön pártja, a Sinuj, magyarul Változás, azzal nyert tizenöt mandátumot a 2003-ban megválasztott, százhúsz fős Knesszetben, hogy nagyon határozottan képviselte a szekularizáció ügyét. Értek el valamilyen eredményt?
T. L.: Annak ellenére, hogy miniszterelnök-helyettes, igazságügy-miniszter és a harmadik legnagyobb párt elnöke voltam, nem tudtuk a polgári házasságot bevezetni. Ezt és más kezdeményezéseinket az ultra ortodoxok sikerrel megakadályozták. A lakosságnak csak egyötöde ultra ortodox zsidó, de mivel a jobb- és baloldal nagyjából azonos erőt képvisel, ők a mérleg nyelve. Az ő számukra a világi állam Isten elleni vétek, elutasítanak minden olyan kezdeményezést, ami ellentétes a Biblia szellemével.
hvg.hu: Ön újvidéki születésű, folyékonyan beszél szerbül és nyilván figyelemmel kíséri a Szerbiával kapcsolatos politikai eseményeket. Mi a véleménye Koszovó független állammá nyilvánításáról?
T. L.: Borisz Tadics államelnök közeli, jó barátom és sok más barátom él Szerbiában. A nácik idejében a szerbek – ellentétben a horvátokkal – alapvetően barátian viszonyultak a zsidókhoz, és ezt mi nem felejtjük el nekik. Az Egyesült Államok a függetlenség kikiáltása után azonnal elismerte Koszovót, mi viszont nem. Az igazsághoz tartozik, hogy Izraelnek egymillió arab állampolgára van. Észak-Izraelben, ahol komoly arab kisebbség él, megvan a veszélye annak, hogy Koszovó példáján fölbuzdulva arab szeparatista törekvések indulnak meg. Hozzáteszem, hogy az izraeli arabok eddig ilyen törekvéssel nem álltak elő. Pontosan tudják, hogy sokkal demokratikusabb rendszerben élnek, mint az arab államokban élő arabok. A térségben egyedül Izraelben beszélhetnek szabadon az arab képviselők.
Szegő Péter