Újra látható a császárkori Róma
Június 11-én ünnepélyesen megnyitották a Konstantin-korabeli Róma digitális szimulációját. A háromdimenziós rekonstrukció a tervek szerint egy negyedik dimenzióval is bővülni fog: az időével.
Róma 320-ban. Digitálisan rekonstruálták |
A Rome Reborn 1.0, vagyis az újjászületett Róma 1.0-ás verzióját, amelyet a virginiai egyetem vezetésével számos tudományos intézet, olasz, amerikai, brit és német régész, építész, valamint programozó készített el, június 11-én avatta fel jelképesen Walter Veltroni római polgármester. Bernard Frischer, a projekt igazgatója elmondta: szkennerekkel, kamerákkal és számítógépekkel bő tíz éve kezdtek a munkának, annak során mintegy ötszáz év tudósainak, építészeinek, művészeinek írásait, képeit, térképeit dolgozták fel. Ugyanis már a reneszánsz idején felmerült az igény az ókori Róma épületeinek újjáépítésére. Az ókori Róma - 320-ban egy millió lakosa volt - mintegy hétezer épületének, a 21 kilométeres városfalnak teljes digitális rekonstrukciójával az eddigi legnagyobb és legteljesebb történelmiváros-szimulációt hajtották végre. Mintegy 30 épületbe lehet bemenni, végigjárni a termeket, s közben körülnézni.
Az ókori szenátus belűlről |
A digitális város-rekonstrukció valóban új dimenziókat nyit nemcsak a virtuális valóságban, hanem a kutatásban és az oktatásban is. Hogy mondod? Holnapra Róma van feladva? Nézd meg a Google Earth-ön. Hogyan? Nem földrajzból, hanem ókori történelemből? Akkor kattints az újjászületett Róma ("Rome reborn") címre, nézz egy kicsit körül, holnapra ötös dolgozatot fogsz írni. – Ilyen jövő elé (is) nézünk.
Gerlóczy Ferenc