Zsugorodnak a kardiológiára szánt keretek
Dr. Zámolyi Károly, a Magyar Kardiológiai Társaság leköszönt elnöke, a kőbányai Bajcsy-Zsilinszky kórház főorvosa attól tart, hogy amennyiben nem változtatnak a jelenlegi korlátozásokon, a szívkatéteres kezelésre szoruló betegek egyre nagyobb számban lesznek kénytelenek a szükséges műtéthez „sorbanállni”. Márpedig aki időt nyer, életet nyer.
hvg.hu: A sajtóban úgy nyilatkozott, hogy az egészségügyi reform következményeként veszélybe kerülhet az infarktust szenvedett, illetve a krónikus szívbetegek ellátása.
Zámolyi Károly: Szavaimat a média pontatlanul tolmácsolta, ugyanis én az egészségügyi reform jelenlegi intézkedéseit nem hoztam közvetlen összefüggésbe a szívbetegek ellátásával. Nyilatkozatom miatt hívattak be az Egészségügyi Minisztériumba, ahol közöltem tárgyalópartnereimmel, nem új keletű problémáról van szó, hanem a régebben bevezetett teljesítményvolumen-korlát okozta gondokról. A kardiológusok ebben az ügyben már egy éve felemelték a szavukat. Akkor is azt kértük az egészségügyi kormányzattól, hogy az infarktusos, illetve infarktusgyanús betegek katéterterápiáját vonják ki a volumenkorlát alól. Ugyanez volt az álláspontja a szakmai kollégiumnak is: sürgette az illetékeseket, tekintsék át a kardiológia finanszírozását, mely a jelenlegi formájában akadályozza a szívbetegek szakszerű ellátását.
hvg.hu: Horváth Ágnes miniszterasszony úgy reagált az állításaira, hogy a sürgősségi ellátásban, így az infarktusos betegek kezelésében soha nem volt volumenkorlát.
Z.K.: Tény és való, hogy az infarktusos betegek gyógyítása a sürgősségi ellátás keretében történik. Ugyanakkor az infarktust megelőző állapotban lévő betegek esetében már érvényesülnek a takarékossági megfontolások, és a kardiológiának egyre szigorúbb volumenkorláttal kell számolnia: 2006 májusában az összes volumennek még a 31 százalékát használhattam fel a kórházamban, most már csak a 25 százalékát. Ez azt jelenti, hogy egy adott beteg ellátásának értékét a homogén betegségcsoport (HBCS) súlyszám értéke alapján kell kiszámítanunk, ahol egy HBCS súlyszám 136 ezer forintot jelent. Egy akut infarktusos beteg katéteres ellátásáért nyolc HBCS súlyszámot számíthatunk fel, vagyis ez a kezelés több mint egymillió forintba kerül. De a katéteres kezelés több mint öt súlyszámot vesz igénybe akkor is, ha nincs infarktus, és például koszorúér-betegségről van szó.
A kardiológián belül nincs szétválasztva az akut és a krónikus betegekre jutó súlyszámkeret. Sok az infarktusos beteg, előfordul, hogy a Bajcsy kórházban egy ügyeleten tízet is behoz a mentő. Az ő kezelésük azonnal elvisz nyolcvan-kilencven súlyszámot, és a hónap vége felé, amikor a keret elfogy, már nem tudjuk katéteres kezelésben részesíteni a sorukra váró, krónikus szívbetegeket. Ezáltal növekszik a „sorbanállás”, pedig a határidők a koszorúér-betegek esetében sem tolhatók ki vég nélkül. Ha ugyanis nem végezzük el az értágítást, infarktus fenyegeti őket. Mindenképpen meg kellene előzni a katéteres várólista kialakulását, de a volumenkorlát miatt erre egyre kevesebb a lehetőségünk. Tisztában vagyok azzal, hogy a krónikus betegeknek a világon mindenütt várniuk kell erre a kezelésre, de óriási különbség, ha néhány napról, esetleg egy-két hétről, vagy éppen több hónapról van szó, úgy, mint a szegedi szívcentrumban. Ma már vidékről, például Kecskemétről is kapunk betegeket, mert ott is gondok vannak. Közben a mi volumenünket folyamatosan csökkentik. Az ellátórendszer tartalékai vészesen fogynak; ha ez így megy tovább, az országban mindenütt problémák lesznek a krónikus szívbetegek ellátásával.
hvg.hu: Mit szeretnének elérni?
Z.K.: A szívkatéterezést nehezen lehet közös nevezőre hozni a többi kórházi kezeléssel, melyeket a minisztérium takarékossági okokból korlátozni igyekszik. Eddig a kórházak rendelkezésére álló összes volumenből az igazgató különített el keretet erre a célra. Most az egészségügyi kormányzat azt tervezi, hogy a kardiológia volumenjét a kórházakban „védetté teszi”. De közben a keret folyamatosan csökken. A mi kórházunk kardiológiája 719 HBSC súlyszámot kapott 2007 áprilisára. De ezt a keretet túlléptük, 796-ot teljesítettünk, csupán az infarktusos betegek ellátásával. Szeretnénk elérni, hogy a kardiológiai osztályoknak országszerte legalább akkora volumen álljon a rendelkezésére, mint amennyit 2003-ban felhasználtak. Gondok vannak azzal, hogy a különböző szívcentrumoknak eltérő nagyságú az ellátási területük, és a nagy intézetek, ahonnan az ország minden részéből jönnek a betegek, hátrányba kerülnek a finanszírozás szempontjából.
hvg.hu: Hány szívcentrum van az országban?
Z.K.: Tizenhat, de nem mindegyik működik teljes kapacitással, tart huszonnégy órás infarktus-ügyeletet, mert nincs elegendő szakember.
hvg.hu: Külföldre mennek a magyar kardiológusok?
Z.K.: Inkább arról van szó, hogy kevés volt a katéteres laboratórium, ahol a szakemberek megtanulhatták volna a terápiát. Ami az elvándorlást illeti, a középkorúakat és az idősebb generációt kevésbé csábítja ez a lehetőség, a legfiatalabb kardiológus nemzedék inkább hajlik arra, hogy külföldön találja meg a helyét.
hvg.hu: Mindennek ellenére nálunk is javulnak a statisztikák…
Z.K.: Tény, hogy Magyarországon is csökkent a szívbetegség miatt bekövetkezett halálozások száma, évente harminc-negyvenezer emberrel többet sikerül megmentenünk, mint 1993 előtt. A szívcentrumokban bekövetkező halálozások aránya 10-15 százalékról 4-5 százalékra csökkent. Korszerűbb lett az ellátás, az infarktusos betegeknek közel a felét korszerűen gyógyítjuk. Ma már a betegeknek több mint a fele kap vérrög-oldó gyógyszert, amivel időt nyerünk. Ezután megkatéterezzük őket, kitágítjuk a szívereiket, és stentet, kis kifeszített fémhálót helyezünk be a szűküléssel veszélyeztetett érszakaszra.
hvg.hu: Infarktus esetén létfontosságú, mennyi idő alatt ér egy beteg egy korszerűen felszerelt kardiológiára. Meg tud felelni az Országos Mentőszolgálat ennek a feladatnak, miközben folyamatosan zajlik az egészségügyi rendszer átszervezése?
Z.K.: Balatonfüreden, a kardiológus kongresszuson a mentőszolgálat vezetői panaszkodtak arra, hogy hatról kettőre csökkent a diszpécserközpontjaik száma. Ennek következtében megnőtt a riasztási lánc hossza, ami késlekedést okoz. Az infarktusos betegek a mentés során elsőbbséget élveznek, de az egyes szívcentrumok megközelítése gondot okoz. Mondok egy konkrét példát. A siófoki kórháznak azért nem adnak vérrögoldó gyógyszert, mert onnan ötven kilométernél közelebb van a legközelebbi szívcentrum, Balatonfüreden. Igen ám, de a mentőautó a beteggel a jelenlegi forgalmi viszonyok között nem tud hatvan perc alatt átérni a Balaton túlsó partjára, hogy aztán Füreden harminc perc alatt behelyezzék a katétert, úgy, ahogy ezt a szakma elvárja. Ma még messze vagyunk attól, hogy a szívbetegek az ország minden pontjáról azonos eséllyel jussanak el egy a szívkatéteres laboratóriumba.
hvg.hu: Sikerült valamit kiharcolnia a minisztériumban?
Z.K.: Kovács Attila államtitkárral, Matejka Zsuzsanna kabinetfőnök-asszonnyal és Kis Zsolttal, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetőjével tárgyaltam, és ők biztosítottak, a vérrögoldó gyógyszerrel való kezelést ezután nemcsak az eddigi huszonöt kórházban teszik lehetővé, de – megfelelő szakmai feltételek mellett – más kórházakban is, még akkor is, ha azok ötven kilométernél közelebb esnek a szívcentrumokhoz. Molnár Lajos már korábban kijelentette, hogy az onkológia és a kardiológia továbbra is elsőbbséget élvez az egészségügyben. A tárca jelenlegi vezetői – mint kifejtették – változatlanul tartják magukat ehhez az állásponthoz. Mindezek után jogosnak érezzük kívánságunkat, hogy a kardiológiai finanszírozása jusson el ismét arra a szintre, amit 2003-ban egyszer már elért.
Pelle János