2006. március. 22. 19:34 Utolsó frissítés: 2006. március. 22. 19:33 Vélemény

Karanténba a menekültekkel!

Aki szerint idegenellenes, netán uszító a cím, annak idézek a menekültügyi eljárást részletező 172/2001 számú kormányrendeletből: "A befogadó állomáson, illetőleg a szerződés alapján fenntartott szálláshelyen tartózkodó menekültkénti elismerését kérő külföldit közegészségügyi érdekből el kell különíteni, amíg az ÁNTSZ által kiadott igazolás nem tanúsítja, hogy a kérelmező az elvégzett vizsgálatok és észlelt tünetek alapján nem szenved AIDS, tbc, lepra, luesz, tífusz, paratífusz megbetegedésekben..."

© Marton Szilvia
A menedékjogi törvényt 1997-es megalkotása óta többször csiszolták, módosították. A legfrissebb "javított kiadásban" nincsenek tételesen felsorolva a betegségek, de a kiegészítő miniszteri rendeletben igen. A lényeg nem változott: a menekültállományba kerülőket irgalmatlanul elkülönítik, karanténba zárják, és egy-két hétig ki sem engedik onnan. Erre a menekülttáborokban külön részleget, személyzetet és persze mozgó egészségügyi szolgálatot tartanak fent. Megszervezik a tüdőszűrést, a vérvételt, a székletvizsgálatot. Tapasztalt bőrgyógyászok állapítják meg, hogy az Irakból, Afganisztánból, netán a Vajdaságból érkezetteknek nincs-e leprájuk...

Pusztán a laboratóriumi vizsgálatok, a tüdőszűrés, a szakorvosi konzílium összköltsége menekültenként 15-20 ezer forint körül mozog. Bár xenofób országunkat a szomszédos államokhoz képest is feltűnően elkerülik a menedéket keresők, az elmúlt 15 évben így is tízezres nagyságrendben fordultak meg külföldiek a táborokban. Lehet számolni.

Természetesen nem csak, nem is elsősorban az anyagi teher az érdekes. Hiszen nem lehet pénzben kifejezni azt a csalódást és megaláztatást, amelyet a szerencsétlen támaszt keresők a táboron belüli több napos-hetes elkülönítés miatt éreznek. Mindez ráadásul közegészségügyi szempontból is teljesen értelmetlen. Elvégre ugyanannál a külföldinél, ha útlevéllel érkezik, senkinek sem jutna eszébe a határon AIDS-vizsgálatot elrendelni, tbc-re, netán leprára szűrni. Az úgymond veszélyeztetett államokból hazatérő - és honfitársaira nyilván nagyobb fertőzésveszélyt jelentő - magyar állampolgárt sem kényszerítik, hogy mondjuk ebolavírusra szűrésnek vesse alá magát, pláne nem, hogy karanténba zárják.

A jogszabályok abszurd helyzeteket teremtenek. Egy nyolc éve Magyarországon élő mongol családot - Dombóváron született kisgyerekükkel együtt - az egyik menekülttáborban karanténba kellett volna helyezni, amikor menekültstátust kért (csak a tábor személyzetének humanizmusán múlt, hogy nem zárták be őket). A határőrség által elfogott illegális határátlépők először a fogdába kerülnek, ahol nincs karantén, és nincs szűrés sem. Ha onnan menekülttáborba helyezik át őket - akkor is, ha fél évet is eltöltöttek a határőrségi fogdában -, karanténba velük!

A törvény abszurditásával a menekültekkel hivatalból foglalkozók is tisztában vannak, sőt ahol lehet, hangot adnak ellenvéleményüknek. Eredménytelenül. A kafkai törvények és a xenofóbia ellenáll minden kritikának.

NEMES JÁNOS

(A szerző orvos, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület elnöke)

Hirdetés
hvg360 Nemes Nikolett 2025. január. 10. 15:00

„Nem az az érdekes, hogyan ülsz, hanem hogy tíz-húsz percenként mozdulj meg” – minden, amit megtehetünk a gerincünk egészségéért

204 ország között Magyarország jár az élen a derékproblémák terén. Hogyan jutottunk idáig? Milyen képességeinket veszítjük el a kevés mozgás következtében, és miként befolyásolja a mentális állapotunk a mozgásszervi problémáinkat? Mi az az exercise snack, és miért kellene úgy, mint egy falat kenyér? Miért tévedés, hogy az úszás a gerincbetegek Szent Grálja, és hogyan kellene jól mozognunk? Ádám Judit gyógytornásztól és Almásy Csilla gyógytornász-fizioterapeutától szinte mindent megtudtunk a gerinc egészségmegőrzéséről, amit csak lehet.