Azt, hogy Magyarországon a cigányok kétmillióan vannak, tehát úgy a lakosság ötöde lenne, onnan tudjuk, hogy...
Azt, hogy Magyarországon a cigányok kétmillióan vannak, tehát úgy a lakosság ötöde lenne, onnan tudjuk, hogy Kathy-Horváth Lajos hegedűművész és zeneszerző ezt mondta a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) sajtóértekezletén, a pontos forrás pedig az, hogy "információjuk szerint".
Mint a sajtótájékoztatón kiderült, az MVSZ még tavaly döntött úgy, hogy az idén augusztusban megtartandó "Magyarok VIII. Világkongresszusa keretében külön konferencia tárgyalja a magyarországi cigányság helyzetét, melynek címe: Eltörött a hegedűm…" Patrubány Miklós MVSZ-elnök beszámolója szerint ennek a kongresszusnak a "legfőbb feladata kidolgozni a magyar nemzet fogalmának új meghatározását, illetve megadni a nemzet fogalmának magyar meghatározását" (kiemelés az eredetiben - a szerk.), amely meghatározás attól magyar, hogy eltér "mind a frankofón, mind a germán szemlélettől", amiben, lássuk be, van valami megnyugtató.
Igen ám, de "ebben a nemzetfogalomban meg kell találni a magyar cigányok helyét is", hiszen az nyilván nem elég, hogy cigányaink is a magyar nemzet részei, nem, a világkongresszuson belül külön konferencia kell a helyük megtalálására. Tudományos körökben evidenciaként kezelik, hogy pár órás konferenciákon szokás tisztázni nemzeti kisebbségek helyét a társadalomban, a többségi nemzetben.
Hogy miért ennyire sürgető a romák helyzetét tisztázni? Hát mert ketyeg az óra, "léteznek olyan demográfiai számítások, amelyek szerint 8 év múlva Magyarországon a cigányok lélekszáma meghaladja a magyarokét" (Patrubány M.), és akkor ugye ki fog kit integrálni? Ennek a ma még beláthatatlan folyamatnak a mikroklímáját adta vissza Fehér István, a Kőbányai Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, aki szerint "Kőbányán 74.500 fő lakik, amelynek 30-35 %-a cigány." Nincs vesztegetni való idő.
Az MVSZ konferenciáján "4 témakörben várnak előadókat: munkalehetőség teremtése a cigányság számára, népjóléti kérdések, a cigány-magyar együttélés (cigánybűnözés), és demográfia." Különösen szakszerűnek tűnik a harmadik pont megfogalmazása, a cigány-magyar együttélés leredukálása az idézőjel nélkül használt "cigánybűnözésre", de a demográfia is nyilván fontos kérdés, már ha nem elég az, hogy a romák is csak házasságban szexeljenek, ha egyáltalán muszáj.
Végül idézzük ide a sajtókonferencia legkonstruktívabb javaslatát. Balogh Elemér nyugalmazott müncheni újságíró ugyanis azt javasolta, hogy "a kormány vessen ki jelentős adót a gépzenére, és ezzel nyisson tág teret a vendéglátó egységekben a hungaricumnak számító cigányzenének, egyben több tízezer munkahelyet teremtve a cigányoknak ebben a számukra oly testhez illő szakmában." Hogy ez eddig nem jutott eszünkbe: a bank-, a multi- és telekom-különadó mellé bevezetni a tüctüc-adót. Ha ez nem segít a romákon, akkor nem hogy a kormányzat, de már az MVSZ is tehetetlen.