Nyüzsi Gerlóczy Márton 2012. november. 26. 11:53

Élet a Király fia nélkül, avagy őszinteség a tehetségkutatóban

A hétvége legfontosabb eseménye úgy szakmailag, mind emberileg, hogy az egyik kereskedelmi csatorna versenyéből távozni kényszerült a néhai énekesbálvány fia. Az őrjítő hiánynál, melyet kiesése okoz, csak a hiányérzetünk nagyobb, hogy már megint nem hangzottak el az igazsággal legalább kapcsolatba hozható mondatok, így Gerlóczy Mártonnak kellett elképzelnie azokat.

A kezemben pedig itt a boríték, amely a nézői szavazatok végeredményét tartalmazza, a döntés viszont a mentorok kezében van, ezt csak akkor bontjuk ki, ha ti nem juttok döntésre. Miklós!

- Kavics! Rettenetes voltál. Egyáltalán nem tetszett ez a dal. Teljesen mindegy, hogy milyen dalt választunk neked, mert minden mindegy, de a legkevésbé ez a műsor számít, ezt tudnod kell, most, hogy döntenem kell rólad. Egyáltalán nem voltál hiteles, egy ilyen környezetben, ebben a hazugság- és illuziógépezetben semmi sem lehet hiteles, így aztán te sem. Neked az a nagy fegyvered, hogy semmit sem mondasz, mert nincs mondanivalód, mások semmitmondó dalait azonban még ennél is semmitmondóbban tolmácsolod, és ez fantasztikus. Junior! Most is nagyon rosszul énekeltél, de nem annyira nagyon rosszul, mint máskor. Az eddigi teljesítményed viszont még ennél is rosszabb, mondjuk ki, katasztrofális volt, és eddig a csatorna szeretete és bizalma, hogy nagyon sok pénzt fogsz nekünk hozni, az elhozott idáig, de úgy látom, már eleget kaszáltunk rajtad, mehetsz a vérbe. Amúgy nem csak a csatorna szerint, de szerintem is mehetsz a vérbe. 

Egy szavazata van tehát Juniornak. Péter!

- Azt gondolom, hogy ha azt gondolom, hogy visszagondolok arra a sok szarra, amit eddig hoztatok, akkor azt gondolom, hogy sok nagyon mély zuhanás volt mindkettőtök produkcióiban, nevezzük most így, bár ezeket produkciónak nevezni még a legnagyobb őszintétlenség és hazugság pillanataiban sem merem. Semmilyen felcsillanásokról nem beszélhetünk vaksötétben, abban a sötétben, ahol mindannyian gubbasztunk itt közösen. Rólad szólt most kicsit ez az egész, Junior, Miklós jól mondta, hogy tele van már a tökünk veled, nem hozol már annyi lóvét, amennyiért még vállalható lenne az, hogy semmilyen faktor nincs benned. Elmondom azért neked, hogy mindenképpen meg kell dicsérjelek azért, mert elénekelted édesapád dalát, hiszen ez az egyetlen, ami miatt mindenképpen meg kell, hogy dicsérjelek, nem fogok senkit lecseszni, aki éppen az édesapja dalát énekli. Talán az lett volna jó, ha végig édesapád dalait énekled, mert akkor végigbőgtük volna a sorozatot, és nem mertünk volna neked nemet mondani. Nehéz a döntés, mert semmit sem szeretek Kavicsban, rettenetesen irritál ez a tulok kolbászzabáló, wurlitzer-es vidéki attitűd, nem szeretem, amikor olyan eszközökhöz nyúlsz, amikkel legszívesebben bevernéd a szadeszes pofámat. Nem tudnál ennél jobbat, ahogyan Junior sem tudna jobbat, mindazonáltal el kell mondanom, hogy nekem tök mindegy ki megy haza, de menjen Junior, mert megkértek arra, hogy őt küldjem haza. Cső, Junior! És Kavics, te se búsulj, jövő hétre te vagy kiírva.

Két szavazata van tehát Juniornak. Fecó!

Jó, hogy vannak ezek a reklámszünetek, de így is nagyon fáj már a seggem. Junior, ez vagy te, ennyi tudsz, nem kell keseregni, ennél már csak jobb lehet. A te drámád állati jól jött nekünk, ezt kénytelen vagyok én is hangsúlyozni, nagyon fontos az őszinteség, tulajdonképpen a tehetséget csak és kizárólag az őszinteség segítségével lehet és szabad kutatni, felfedezni és az útját ápolgatni. Kavics! Nekem az tetszik benned, hogy ekkora tulok vagy, igaza van Péternek, amikor azt mondja, hogy be akarod verni a szadeszes fejét, hiszen ez a te dolgod, te egy ilyen fazon vagy, ennyi a tehetséged. Baromira várom már, hogy otthon legyek, és kicsit elfelejtselek titeket, szóval húzzunk bele, azt mondom menjen Junior, játsszátok be azt a telibevert nyálat, amire olyan jól lehet bőgni, és fejezzük be ezt a förtelmesen hazug és gennyes cirkuszt, de nagyon gyorsan. 

A versenytől tehát búcsúzik Junior és továbbjutott Kavics.

Hirdetés
hvg360 Nemes Nikolett 2024. november. 29. 12:00

„Ezeket nyilvános kivégzésnek neveztük egymás között” – így kergeti felmondásba a dolgozókat egy toxikus munkahely Magyarországon

Hogyan működik, mi mindent tesz egy bántalmazó felettes, és mit okoz ezzel a beosztottjainak? Miért volna fontos külön kezelni a vezetői és a szakmai kompetenciákat, és miként lehet maga a rendszer is bántalmazó, amelyben a szereplők töltik a mindennapjaikat? Edinger Katalin nyolc évig dolgozott egy kiadónál, ahonnan beszámolója szerint azért távozott – többedmagával együtt –, mert a főnöke súlyosan toxikus légkört teremtett. Erről is beszélgettünk vele.