A magyar egyetemisták-főiskolások 83 százaléka alkalmazottként tervez munkába állni a diploma megszerzését követően és csak 6 százalékuk gondolja úgy, hogy saját vállalkozást indít. Öt évvel későbbre vonatkozó karrierterveik szerint viszont már csak 47 százalékuk látja magát foglalkoztatottként, 35 százalékuk úgy véli, akkorra már saját vállalkozását vezeti – állítja egy 8839 magyar felsőoktatási hallgató részvételével végzett kutatás.

„Ezzel a hazai hallgatók a vállalkozói hajlandóságot mérő 1-10-ig tartó skálán 3,8-as értéket értek el, ami közel azonos a nemzetközi 3,7-es pontszámmal, és amivel ugyan megelőzzük az osztrák (2,8), és német (2,7) hallgatókat, de jelentősen elmaradunk például Lengyelország 4,21-es pontszáma mögött” – emelte ki Farkas Szilveszter a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Pénzügyi és Számviteli Karának tanszékvezetője egy, a fiatalok vállalkozási hajlandóságát vizsgáló műhelyvitán.

Elmondása szerint a kedv 2008-ban ugyan megugrott, az akkor megkérdezettek 16 százaléka tervezett vállalkozást indítani a végzést követően, és közel 50 százalék 5 év elteltével, ezt követően azonban – elsősorban a 2007-es pénzügyi válság hatására – csökkenni kezdett a vállalkozói hajlandóság. 2013-ban a 2006-os érték csaknem felére, 7,9 százalékra esett vissza. A jelenlegi felmérés ugyan 2013-as, a soron következő kutatásra várhatóan idén kerül sor, előzetes várakozásaik szerint az értékek érdemben nem fognak változni. Ennek oka, hogy sem a gazdasági helyzet, sem az felsőoktatási intézmények képzési szerkezete – a vállalkozás-oktatással kapcsolatban – nem változott érdemben.

A fiatalok inkább csak gondolni mernek a vállalkozói létformára

Egy kutatás szerint a magyar fiatalok több mint fele kacérkodik egy vállalkozás indításának gondolatával, de a biztonságot szem előtt tartva inkább alkalmazottként látja jövőjét.

„Az EU tagállamainak átlagában a KKV-k adják a vállalkozások 78 százalékát, a hozzáadott érték 71 százalékát és foglalkoztatják a munkavállalók 79 százalékát. A hazai egyetemisták-főiskolások vállalkozási hajlandóságának növelése így nem csak a hazai gazdaság esetében hozna érezhető mértékű GDP növekedést, de hozzájárulna a társadalmi fejlődéshez is. Ez a vállalkozásindítási hajlandóság pedig jelentős mértékben növekedheti, ha szélesítjük a képzésekhez való hozzáférést, akár oly módon is, hogy a hallgatók képzési területtől függetlenül tanulhatnak vállalkozási ismereteket. Szintén jelentős mértékben hathat a hazai KKV rendszerre, ha az intézmények egyfajta inkubátorházként támogatják gazdasági ismereteket tanuló hallgatók vállalkozásindítását.” – mondta a tanszékvezető.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!