Magyar találmány segíthet az afrikai kontinens és akár a Közel-Kelet milliós nagyságrendű lakáshiányán. Az új technológiát bevető építkezéseken helyi alapanyagból, helyeik építenek majd szociális lakásokat, ami visszatarthatja a nyomorúságos körülmények miatt elvándorlókat, ráadásul az eddig nem túl jövedelmező szociális lakásépítés is rentábilissá válhat. Egyelőre néhány ezer lakás épülhet Botswanában, ha beválik, vírusként terjedhet. A gipszcsodát egy szegedi vállalkozás fejlesztette ki.
„Magic-nek nevezzük azt az általunk kifejlesztett adalékanyagot, amelyet a speciális konzisztenciájú betonhoz hozzáadva radikálisan megváltoztatja a beton szilárdulásának paramétereit. A szerkezet tulajdonképpen egy előre megtervezett gipsz: a „magic-kel megbolondított” speciális betonnal feltöltik a bennmaradó zsalu által határolt üregeket, ezt követően keletkezik monolitikus vasbeton szerkezet” – magyarázza a gipszbeton újdonságát Farkas László, az új tömegtermelésre optimalizált technológiát kifejlesztő Gremound Kft ügyvezetője. „Nincs idő a lapátot támasztani, mert a beton egy perc alatt megdermed.”
A technológia nem teljesen új, manufakturális méretekben már kipróbált, évtizedekkel ezelőtt Érden épültek majdnem azonos eljárással házak, amelyeket ráadásul alacsony képzettségű munkaerővel húztak fel rövid idő leforgása alatt. A közel száz házban ma is Erdélyből hazánkba települt családok élnek, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a technológiának köszönhetően nem csupán gyorsan épültek fel a lakások, de tartósnak is bizonyulnak, ráadásul igen alacsony a rezsijük is, mivel az épített szerkezet jó hőszigetelő. A technológia legnagyobb újdonságát számos fejlesztés mellett az ipari méretű gyártásra való alkalmassá tétel jelenti.
| A találmány rendben van |
| A találmányt az Építésügyi és Minőségellenőrző Innovációs Kft. is megvizsgálta, és a beton tömörítését elősegítő, majd annak utókezelését is biztosító nedvszívó gipszszerkezetet a nemzetközi előírásoknak megfelelőnek találta. |
Farkas László szerint a Gremound technológiával földszintes és akár négyemeletes házak is épülhetnek, s mivel az építési műveletek gyorsak és egyszerűek, rövid idő alatt sok lakás felépíthető. A rendkívül egyszerű munkafázisok könnyen betanulhatók, így a helyi, az afrikai kontinensen nagy számban előforduló képzetlen munkaerő is betanítható és bevethető az építkezéseken. A jelenlegi megállapodás szerint Botswanában építenek fel évente tízezer lakást (az építkezés úgy egy év múlva indulhat), ahol 3500 helyi lakos vehetne részt a munkában. A technológiát már kifejlesztették eltérő igényű és eltérő klimatikus és szeizmikus viszonyoknak megfelelően, így akár hideg, akár trópusi éghajlatú országokban is épülhetnek nagy számban szociális lakások.
Akut lakáshiány, olcsó megoldás
És hogy miért éppen Botswana? A cég külkapcsolati igazgatójának ismerőse az algériai nagykövetségen dolgozott akkoriban, és egy algériai üzleti vacsorán merült fel, hogy milliós nagyságrendű lakáshiány van a kontinensen és a Közel-Keleten is. Fontos szempontként fogalmazódott meg itt az is, hogy olcsó alapanyagokra, legfőképpen helyben beszerezhetőekre van szükség, a megépítendő lakásoknak olcsón kivitelezhetőnek kell lenniük, ha lehet, helyi munkaerőt kell alkalmazni és nem utolsó sorban ezeknek a lakásoknak a fenntartási költségeinek is olcsónak kell lennie. Sőt még arra is felhívták a vállalkozók figyelmét, hogy a helyi muszlim közösségek, az európaitól eltérő lakhatási igényeiknek is meg kell felelniük: a nők elkülönített lakrészekben élnek és mások az iszlám országok épületeinek díszítő elemei is. Ekkor indult be a szegedi gépezet, „egy minden kapcsolati szálat megmozgató folyamat indult el, aminek a végén a Dél-Afrikai Köztársaság magyar nagykövetségén keresztül jutottunk el a botswanai befektetőkig. A magyar külügyes csapatok jól dolgoztak Afrikában” – meséli nagy vonalakban a cégvezető.
A botswanai építkezés pedig akár a főpróbája is lehet a globálissá váló migrációs nyomás enyhítésének, mivel a Dél-Afrikai Köztársasággal szomszédos országon keresztül özönlenek az Egyenlítő közeli térségekből a jólétet jelentő déli állam felé a migránsok, így kiderülhet, hogy például munkahelyteremtéssel, a lakhatás biztosításával fékezhető-e a folyamat.
| A cégvezető |
Farkas László örökös vállalkozó, majd kéttucatnyi, a legkülönbözőbb profilú (egyebek mellett logisztikai, számítástechnikai, ingatlanforgalmazó, játékgépüzemeltető, reklámértékesítő) céget alapított az elmúlt két évtizedben, több közülük már nem működik, vagy felszámolás alatt áll. A 2002 óta működő Poem Hungary Kft. ügyvezetője is volt, amely 2009-ben 302 millió forintos uniós forrást elnyerve fejlesztett ki technológiát a műanyag hulladékok újrahasznosítására. A cég árbevétele 2012 – ben meghaladta az 500 millió forintot, míg 2014-ben 125 millió forint volt. A grémound-technológiát kifejlesztő, a technológiával azonos nevű céget 2013 decemberében alapította, kifejezetten a jelenleg éppen sínre kerülő projekt megvalósítására. |
Farkas László fejlesztőkkel kezdett tárgyalni, több esetben azonban kudarccal végződött az együttműködésre irányuló tárgyalás, ugyanis Farkas szerint a feltalálók többnyire abban a hitben élnek, hogy szabadalmaikat akár saját maguk képesek értékesíteni a piacon. Nehezen ismerik el egy vállalkozó szerepét egy innováció sikerre vitelében, holott – Farkas álláspontja szerint – a kapcsolati tőke, az utána járás, a kiállításokon való megjelenés megszervezése, a piac felkutatása egy külön szakma, s végeredményben egy szabadalom akkor ér valamit, ha be is töltheti a funkcióját. A szegedi ügyvezetőnek is voltak keserű tapasztalatai, túl nagy részt vagy összeget kértek a feltalálók az újításokért, de végül az érdi lakásokhoz technológiát adó mérnökökben megtalálta a partnerét.
Más pedig nem is nagyon kell. Az új technológiával biztosítani tudják az olcsó és gyors építkezéseket, az alapanyagként alkalmazott gipsz jószerivel a világ minden táján beszerezhető, az olcsó munkaerő helyben adott, az alacsony rezsiről pedig az érdi „prototípusok” már tanúskodnak, igaz egyelőre mérsékeltövi körülmények között, nem sivatagban.
A fejlődő országok lakásínsége persze nem új probléma, de a nagy multinacionális cégeknek nem jelentett jól jövedelmező piacot a szociális lakások építése. A Gremound Kft által kifejlesztett technológiával, legalábbis a cégvezető hite szerint, már elfogadható mértékű marzzsal dolgozhatnak a multik is. Hogy mennyi lesz a Botswanában 40-50 négyzetméteresre tervezett szociális lakások ára, pontosan még nem tudják, az árat akkor tudják véglegesre kalkulálni, ha tényszámokat kapnak a helyben beszerzett alapanyagok és az alkalmazott munkaerő bekerüléséről.
Egy német céggel sátoroznak össze
A lakások felépítéséhez először egy gyárat kell felépíteni Botswanában, amely a szerződött 20 millió eurós (úgy 6 milliárd forintos) összeg első részletének utalása után, legkésőbb februárban megindulhat, addig még létre kell hozni egy közös vállalatot. A szegedi székhelyű Gremound Kft. a technológiát adja, és a botswanai mérnökök, valamint a munkások képzését végző szintén helyi oktatók kiképzését, vizsgáztatását vállalta. A gyárat a német stratégiai partner fogja felépíteni, a betontechnológiai berendezéseket a Gremound biztosítja.
A finanszírozást a jelenlegi megállapodás értelmében a botswanai kormány támogatását élvező magánbefektetők biztosítják. A berendezéseket szállító német világcég, a Grenzebach az ipar számos területén automatizálással és termelésoptimalizálással foglalkozik. Ez a cég állt be a magyar innováció mögé, 2014-ben már együtt szerepeltek a gipsz világkonferencián, ahol az újítással kapcsolatban az is elhangzott, hogy ez lesz a gipszipar jövője. Nem mellesleg a 2014-es gipsz világkonferencián a Gremound Kft elsőként képviselte itt Magyarországot és rögtön meg is szerezték a második helyet a leginnovatívabb technológia kategóriában.
A szegedi vállalkozás az üzletből mindösszesen 25 százalékos részesedésre tart igényt, a megtermelt nyereség 75 százaléka helyben marad, a helyi befektetőket gazdagítja és további befektetésre ösztönzi. Farkas László szerint a kidolgozott sajátos üzleti modell biztosítja a hosszú távú együttműködés alapjait.
