Mark Zuckerberg az óriási vagyonának egy jelentős részét az emberiség szolgálatára ajánlotta fel. Ám mielőtt könnyekig meghatódnánk, érdemes felidézni, hogy – sok más cégóriáshoz hasonlóan – a Facebook agresszív adóelkerülő üzletpolitikát folytat világszerte. A mostani jótékonykodás hátterében részben az így felhalmozott vagyon állhat.
November végén született meg Mark Zuckerberg lánya, Max. Az újdonsült apa és anya most nagyon boldog, és ahogy az illik mostanában, azonnal alapítványt hoztak létre, amelynek javára a Zuckerberg házaspár lemond a náluk lévő Facebook-részvények 99 százalékáról – azaz mai értéken mintegy 45 milliárd dollárról, azaz bő 13 ezer milliárd forintról (ami az egész magyar gazdaság teljes évi teljesítményének 40 százaléka). A Chan Zuckerberg Initative szervezetnek az „emberiség érdekében” két fő célja van, az egyik az emberi élet határainak tágítása (például az orvoslás és az információhoz való hozzáférés új lehetőségeivel), a másik pedig az esélyegyenlőség támogatása. A Facebook-vezér minderről a kislányának címzett nyílt levélben ír.
Zuckerberg ezzel a cselekedette, a Forbes szerinti 46,8 milliárd dolláros magánvagyonának jelentős részéről mondott le. Eddig sem állt távol tőle a jótékonykodás, 2013 óta működteti az internet.org-ot, amely ingyen mobilnetet biztosít a világ olyan tájain, ahol nincs világhálós hozzáférés – márpedig ez az emberiség 57 százalékát érintheti egy ENSZ-jelentés szerint.
A tényekhez az is hozzátartozik, hogy Zuckerberg éves fizetése mindössze 610 ezer dollár (azaz 180 millió forint), az alapfizetése pedig csak egyetlen dollár. A Facebook dolgozói átlagosan 146 ezer dollárt visznek haza évente, vagyis a Facebookról elmondható, hogy jó megfizeti a munkatársait. (Korábban már írtunk arról, hogy bizony nem ritka, amikor a cégvezérek akár kétezerszer többet keresnek, mint az alkalmazottaik.)
Agresszív adóelkerülők
Zuckerberg tehát nem az a Harpagon típus, ám mielőtt még könnyekig meghatódnánk, érdemes megnézni, hogy mennyit is adózik a Facebook, a világ egyik, ha nem a legnagyobb vállalata. Nem túl sokat, a Facebookot konkrétan agresszív adóelkerülő cégnek tartják. A Facebook nettó bevétele tavaly 2,9 milliárd dollár volt, ugyanakkor adót csak minimálisat fizetett. A vállalat brit leányvállalata például arcátlanul kevés társasági adót fizet: 2011-ben mindössze 2,9 millió fontot teljesített, miközben a nyeresége 840 millió volt, és mivel 2014-ben papíron 28,5 millió fontos volt a vesztesége, a cég összes befizetett adója tavaly csak 4327 font (nem egészen 2 millió forint) volt. Eközben a cég több mint 350 alkalmazottja fejenként 210 ezer fontot (bő 90 millió forintot) vitt haza, és év végén még volt pénz a jutalomosztásra is. A Facebook ezt egy rendkívül bonyolult céghálóval teheti meg, kihasználva azt, hogy olyan adóparadicsomokba csatornázza a bevételt, mint a Kajmán-szigetek, Hollandia vagy Írország.
Persze ezzel a gyakorlattal Zuckerbergék nincsenek egyedül. Számos multi – köztük az Apple, a Starbucks, a Google, az Amazon, McDonald's, az eBay és a Twitter – használja ki a különböző adórendszerek adta lehetőségeket. Mindez olyan komoly adóbevétel-kiesést jelent egyes országoknak, hogy tavaly az OECD adóügyi bizottsága a G20-ak felkérésére 15 pontos akciótervet dolgozott ki, amely az adóköteles jövedelmek, alacsony adókulcsú országokba történő átcsoportosítását kívánja megakadályozni. Előbb az OECD, majd a G20 idén jóvá is hagyta ezt a javaslatcsomagot, azt célozva, hogy a multicégek ott adózzanak, ahonnan a bevételük származik.
Persze ehhez arra is szükség lenne, hogy az egyes államok – Európában ilyen Luxemburg, Hollandia és Írország – ne maguk kínálják fel az adórendszerükkel a legális kiskapukat. (A G20-ak és az OECD nyomására az írek tavaly bejelentették, hogy egy hosszabb átmeneti idővel, de fokozatosan módosítják majd a szükséges jogszabályokat, ám a két másik országban konkrét intézkedés ez ügyben még nem történt.) Az akcióterv végrehajtásáról szóló döntés idén ősszel mindenesetre megszületett.
Bevétel Magyarországon, költség Hollandiában – bankszámla a Kajmán-szigeteken
Az ilyen cégeknél az a gyakorlat, hogy bár a tényleges eladások a világ számos országában folynak, a bevételek sok helyről érkeznek, mégis az adóköteles jövedelmek végül egy-egy alacsonyabb adóterhű államban landolnak. Nagyon leegyszerűsítve: a nagy cégek sokszor a leányvállalataikon keresztül számolják el úgy a költségeket, hogy a lehető legkisebb legyen a nyereség ott, ahol komolyabb társasági adót kéne fizetni, illetve különböző jogdíjakkal téríthetik el az egyes országok között a jövedelmet. A világgazdasági.blog szerint az Amazon például szinte mindent a luxemburgi cégéből árusít, miközben a többi európai országban lévő raktáraiból szállít. Így minden profit a cég luxembourgi könyvvitelében jelentkezik, és nem ott, ahol a tárolás és a vásárlás fizikailag megtörténik.
Ráadásul a Google vagy a Facebook a nagy tömegek számára úgy biztosít ingyenes szolgáltatást, hogy az egyes országok digitális infrastruktúráját használják, ott generálódnak a bevételeik, de adót nem, vagy csak minimálisat fizetnek. Ez komoly szálka Orbán Viktor szemében is, aki októberben ismét hadat üzent a digitális globálcégeknek, előhúzva a kalapból az internetadó egy újabb változatát, a Facebookot és a Google-t véve célba. Az azonban kétséges, hogy amivel a G20-ak is csak lassan haladnak, azt majd a magyar kormánynak sikerül-e egy új adónem bevezetésével megoldani. (Hogy mennyire nem egyszerű a cégek megadóztatása, arról itt részletesebben olvashat.)
Az az állítás persze nem feltétlenül támasztható alá, hogy Zuckerberg kizárólag adóelkerülés miatt hozta létre új szervezetét, de az biztos, hogy az Egyesült Államokban még a jótékonykodás is leírható az adóból, ahogyan egy hamburgi hajómágnás, Peter Kramer korábban a Spiegelnek fogalmazott: az, hogy Amerikában a gazdagok választhatnak az adózás és az adakozás között, elfogadhatatlan. Pláne, ha olyan vagyonelemek adományozásáról van szó, amelynek gyarapodása nagyban köszönhető a különböző adórendszerek adta kiskapuk kihasználásnak. Mindez legális, de más megvilágításba helyezi Zuckerberg jótékonykodását.
Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!
