Bár a kormány teljesen kihagyni nem tudja a bankokat az uniós pénzek szétosztásából, a jövőben ezt a feladatot a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) látja el, és a hitelintézetek megbízási díjért cserébe csak az infrastruktúrát adják majd. Tavasztól 400 úgynevezett MFB-pont jön létre.
Jelentős változás történt az uniós pénzek elosztásában. A Portfolio cikke szerint a támogatásokat eddig a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) alá tartozó MV Zrt. osztotta szét mint refinanszírozott hitelező. A jövőben a pénzforrások már közvetlen MFB-hitelként jutnak el a cégekhez, méghozzá úgy, hogy az MFB ehhez a partnerbankok infrastruktúráját és humánerőforrásait használná. A tervek szerint a partnerbankok fiókhálózatában úgynevezett MFB-pontokat alakítanának ki, a mintegy 400 MFB-pont (ebből 3 a fővárosban, a többi vidéken) kialakítására a hitelintézetek díjazásért cserébe – közbeszerzési pályázat keretében – ajánlhatják fel infrastruktúrájukat.
A hitelnek számító EU-források tehát nem a hitelintézetek, hanem az MFB mérlegében, az állami fejlesztési bank kockázatára lesznek elkönyvelve. Az MFB nem refinanszírozza, csak megbízza majd a bankokat, várhatóan jövő tavasztól, építi ki a szükséges hálózatot – írja a Portfolio. A bankok nemcsak a fiókjaikat ajánlják fel az MFB-nek, hanem a megfelelő szakértelemmel rendelkező alkalmazottaikat is. A hitelbírálat, a folyósítás az MFB feladata lesz, a monitoring bizonyos feladataiba viszont a hitelintézeteket is bevonják. Mivel nem a bankok maguk helyezik ki a hiteleket, ezért kamatmarzsot sem realizálnak többé közvetlenül. Ugyanakkor az MFB-től megbízási díjat kapnak az infrastruktúra használatért, ez azonban várhatóan jóval kisebb lesz a bankok által eddig realizált nettó kamatmarzsnál.
A 2014–2020-as EU-s ciklusban a magyar vállalkozások mintegy 710 milliárd forintnyi visszatérítendő támogatáshoz juthatnak, ebből 445 milliárd forintot hitelként jutna el a cégekhez, ez az az összeg, amit az MFB osztana szét. Mivel visszatérítendő támogatási összegről van szó, a kormány tervei szerint a visszaérkező forrásokat újból kihelyeznék, így a 710 milliárd többszöröse kerülhet be a gazdaságba, kiegészülve az előző ciklusból megmaradt 250 milliárd forinttal.
A hitelek az MFB mérlegében jelennek meg, így ráterhelődik a nemfizetés kockázata is. Ám a veszteség "megtérítésére" lehetősége van az MFB-nek, úgy, hogy ezen összegekkel csökkentheti a visszacsorgó források mértékét, így a veszteségek leírása elvben nem közpénzből történik, hívja fel a figyelmet a portál.
Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!
