Miközben a magyar fejlesztések 95 százalékához uniós forrást használnak fel, az uniós átlagnál többször fordul elő, hogy a beszerzéseket hirdetmény nélkül hirdetik meg, de jellemző az is, hogy kevés az jelentkező ezen közbeszerzésekre – állítja a Transparency International Magyarország.
Az uniós források felhasználásánál szinte az egyetlen szempont, hogy el kell költeni az összes pénzt, így pedig viszonylag kevés szó esik a hatékonyságról, ráadásul gyakoriak a komoly túlárazások is – hangzott el a Transparency International Magyarországtól. Mint az a Napi.hu-n megjelent, évente 1000 milliárd forintnyi EU-s támogatás érkezik Magyarországra, a hazai beruházások nagy része ettől függ, hiszen a fejlesztések 95 százalékához uniós forrást is felhasználnak. Éppen ezért fontos, hogy mennyire átláthatóan költik el ezeket a pénzeket. A helyzet azonban nem túl rózsás, hiszen az uniós átlagnál többször fordul elő, hogy a beszerzéseket hirdetmény nélkül hirdetik meg, de jellemző az is, hogy kevés az jelentkező ezen közbeszerzésekre: amíg itthon 3,5 az átlagos jelentkezők száma, az EU-ban 5,4. Ennek is köszönhető, hogy gyakoriak a túlárazások – mondta Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója egy mai sajtóeseményen.
Dinamikusan növekszik a közbeszerzéseken elköltött pénzek összege, 2012 és 2013 között például 80 százalékkal nőtt. A kormány kommunikációja szerint minden szép és jó a közbeszerzéseknél, ez szerepel a mostani törvényről a nemrég elfogadott Nemzeti Korrupcióellenes Programban is. Az új törvényjavaslatot most tárgyalják, így úgy tűnik, hogy új alapokra helyezik a közbeszerzés szabályait. Van számtalan támogatandó cél, ugyanakkor a bürokratikus terhek csökkentése nem biztos, hogy az átláthatóságot fogja növelni – emelte ki jogi igazgató. Jó irány, hogy az ajánlattevők szűkebb körben hivatkozhatnak üzleti titokra, ahogy az is, hogy bővül a közbeszerzési adatbázisban közzéteendő közérdekű adatok köre. Gondot okozhat, hogy az építési beruházásoknál 500 millió forintig nyílt verseny és hirdetmény közzététele nélkül lehet közbeszerzést kiírni.
Az eseményen Kállay László a a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán belül működő Kisvállalkozás-fejlesztési Központ igazgatója azt mondta, az eddigi gazdaságtörténetben még sosem látott mértékű összeget kapunk az EU-tól, ám már a folyamat elején felmerül a probléma, hogy ezt el tudjuk-e költeni a jogi keretek mentén. Szerinte jelenleg szinte az egyetlen szempont, hogy el kell költeni az összes pénzt, így pedig viszonylag kevés szó esik a hatékonyságról. Hozzátette, hogy makroszintű kockázatot jelent, hogy a forrásokat 60 százalékát a gazdaságfejlesztésre költené a kormány. Ez a döntés az egyetemi docens szerint fejlesztéspolitikai szempontból is indokolatlan, de sok helyen gondot fog okozni, hogy el tudják-e költeni az összes pénzt. Példaként a pénzügyi programokat említette, mondván itt nehéz lesz felhasználni a rendelkezésre álló összeget, részben a párhuzamos futó hazai programok miatt. Márpedig ha lassan fogy a pénz, akkor a kontrollmechanizmus nem lesz erős – hívta fel a figyelmet Kállay.
Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!
