Egyre több európai cég választ kockázatosabb, akár „szürke zónás” bővülési lehetőségeket,Magyarországon a cégeken az átlagosnál is nagyobb a növekedési nyomás, így a kockázatvállalási hajlandóságuk is erősebb – derül ki az WY Európai Visszaélési kutatásából. A kiszámíthatatlan geopolitikai helyzet, a gyakran és gyorsan változó nyersanyag- és devizaárfolyamok, illetve a gazdasági szankciók által meghatározott környezetben mind több vállalatvezető számára jelent logikus üzleti döntést a magasabb kockázatvállalás. Az európai, közel-keleti, indiai és afrikai (EMEIA) régió 38 országában, 3800 nagyvállalati munkatárs körében készített visszaélési felmérés szerint a válaszadók harmada úgy véli, a cégvezetésen folyamatos a nyomás annak érdekében, hogy magas kockázatú piacokon bővítse társasága tevékenységét.

 Korrupció és kozmetikázott adatok

A fejlődő piacokon a megkérdezettek 61 százaléka tapasztal széleskörű korrupciót a cégeknél, Magyarországon ez az arány 73 százalék. Az összes válaszadó 37 százaléka szerint jellemző, hogy a vállalatok a valóságosnál kedvezőbb eredményadatokat publikálnak, hazánkban a megkérdezettek 42 százaléka volt ezen a véleményen. A vezető pozícióban dolgozó válaszadók 21 százaléka úgy véli, hogy kedvezőtlen pénzügyi eredményeiket a leányvállalatok nem osztják meg nyíltan a nemzetközi vállalatközponttal. A visszaélések kockázata nem kizárólag a fejlődő piacokon magas. A visszaélés, a vesztegetés és a korrupció minden régióban valós veszélyként jelenik meg.

„Egy cég vezetősége számára komoly csábítást jelenthet, hogy kockázatos útra lépjen a rövid távú növekedésért. A felmérés azonban szoros összefüggést mutat a fenntartható növekedés, illetve a megfelelően kiépített és üzemeltetett compliance funkciók között. Az adatok alapján az elmúlt két évben érdemi bővülést elérő vállalatok közül többen tartották – akár több piacra kiterjedő – belső etikai standardjaikat nagyon jónak, illetve rendelkeztek korrupcióellenes szabályzatokkal” - mondta Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások üzletágának partnere.

Nem egységes ugyanakkor a vesztegetés- és korrupcióellenes szabályzatok belső megítélése. A megkérdezett munkatársak ötöde – az összes válaszadó körében 19 százalék, Magyarországon 21 százalék - szerint ezek ugyanis éppen az üzleti növekedéstől vonják el a levegőt. A felmérés azt mutatja, hogy számos vállalat továbbra sem kezdett hozzá a compliance funkciók kiépítéséhez. A válaszadók 42 százaléka egyáltalán nem tud ilyen irányelvről saját cégénél, több mint harmaduk nem kapott ilyen jellegű oktatást, 24 százalék pedig a névtelen bejelentésekre kialakított rendszerek hiányáról számolt be.

Növekedés minden áron?

A kelet-európai átlagnál (52 százalék) itthon 9 százalékkal többen (61 százalék) érzik úgy, a cégvezetéssel szemben elvárás, hogy új bevételi forrásokat teremtsen. Átlagon felüli azoknak a részaránya is, akik szerint nyomás nehezedik a vezetőségre, hogy cégük magas kockázatú piacokon terjeszkedjen. A 29 százalékos kelet-európai értékkel szemben ez az arány itthon 41 százalék. Magyarországon a válaszadók 42 százaléka látja úgy, hogy az eredmény-kimutatások gyakran a valóságosnál kedvezőbb képet festenek egy-egy vállalat gazdálkodásról. Ez az arány 5 százalékkal magasabb, mint a vizsgált régió egészére vonatkozó adat. A magyarországi cégeknek közel fele rendelkezik antikorrupciós szabályzattal, illetve a megkérdezettek ugyanekkora arányban nyilatkoztak úgy, hogy menedzsmentjük erőteljesen kiáll a korrupcióellenesség mellett.

„Ahhoz, hogy ezekben a mutatókban érzékelhető javulás következzen be, a magyar cégeknek célszerű lenne beépíteniük a működésükbe néhány alapvető folyamatot, amelyek segítik őket a visszaélési kockázatokkal szembeni hatékonyabb védekezésben. A legfontosabb, hogy minden munkatárs számára nyilvánvaló legyen, a vezetőség nem csak a szavak szintjén, hanem a gyakorlatban is elkötelezett az etikus üzleti magatartás mellett. Ennek a tudatosítására alkalmas eszköz lehet a vállalati vesztegetésellenes és antikorrupciós képzések és auditok rendszeresítése. Ebben a tekintetben hosszú út áll még a hazai cégek előtt, de csak az ilyen jellegű képzések terjedése kényszerítheti ki azt, hogy bizonyos alapvető etikai normák a hazai gazdasági életben és a piaci szereplők körében általánosan elfogadottá váljanak” - mondta Biró Ferenc.

A magyarországi válaszadók több mint kétharmada széleskörűnek látja a vesztegetési és egyéb korrupciós ügyeket a hazai üzleti életben. Az így vélekedők részaránya több mint kétszerese a fejlett piacokon mért szintnek, de a régiós értéket is 10 százalékkal meghaladja.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!