Teszteltük a szavazóköröket és a közreműködőket
Eltérő módon oldották meg a választási bizottságok a láncszavazással kapcsolatba hozható boríték-kérdést, míg a személyit otthon hagyókkal és szavazólapot rontókkal szigorúan, de segítőkészen bántak. Kivéve ott, ahol ismerős volt az állampolgár: nekik nem kellett az igazolványok után kotorászni.
Budapest, 3. kerület
„Jaj, véletlenül elrontottam” - panaszkodott a választási bizottságnak a harmadik kerület 55. szavazókörében voksoló kollegánk. Az eseménytől kissé meglepődött bizottsági tag pár másodperces tanakodás után közölte, hogy átszalad a szomszédos szavazókörben megérdeklődni, hogy mit is kell ilyenkor csinálni. A probléma pár percen belül megoldódott: az elrontott szavazólapot a bizottság minden tagja aláírta és félretették, mondván, hogy majd átadják a jegyzőasszonynak. „Most már tessék figyelni, mert nem tudunk több új lapot adni” - figyelmeztetett jóindulatúan, de szigorúan a bizottság elnöke, majd látványosan lepecsételték az új lapot. „Jó érzéssel tölt el, hogy ennyi emberre lehet számítani. Mindegy, hogy mi lesz, a lényeg, hogy itt voltak és véleményt nyilvánítottak” - fejtegette az 54-es szavazókör egyik bizottsági tagja, aki a délelőtti szavazási rohamot követően – a szavazókörhöz tartozók hetven százaléka jelent meg délután kettőig az urnáknál – cigarettaszünetet tartott a szavazóhelység bejáratánál.
Budapest, 4. kerület
Az újpesti 79-es számú szavazókörben állampolgári kötelességét teljesítő munkatársunk már a szavazási procedúra elején meglepő szituációban találta magát: az aláírandó névjegyzékben már szerepelt egy fél aláírás a neve helyén. „Húzza át, írja oda mellé a nevét” - hangzott a frappáns megoldás, mely lazaságát kissé furcsállotta kollegánk, aki olyan bizottságnál szavazott, amelyik a ’boríték, vagy nem boríték’ dilemmát egyértelműen az utóbbi lehetőséggel oldotta meg.
Budapest, 8. kerület
A kerület 27. szavazókörében elsőválasztó kollégánk izgalmában otthon felejtette szavazási értesítőjét, de megnyugtatására közöltek: nem probléma, így is élhet állampolgári jogával. A választási bizottság ugyanakkor nem heveskedett az információk osztogatásában. Ez inkább egy idősebb nénit zavart, aki nem tudta, mit is kéne kezdenie a két lappal: „Döntse el Ön, mit szeretne” - hangzott a talányos útmutatás. Az elsőválasztói izgalmat növelte egy, a letelepedési engedélyét otthonhagyó polgártárs, akit viszont határozottan hazazavart irataiért a bizottság.
A „nyócker” 50. választókörében viszont a láncszavazásos problémakörrel összefüggő ’boríték, vagy nem boríték’ kérdéskör okozott kisebb fejtörést az immár negyedik választásán résztvevő munkatársunknak, ugyanis a szavazólapokhoz nem adtak borítékot; azokat önkiszolgáló módon a bizottság asztaláról lehetett vételezni. A boríték-kérdés a délelőtti szavazási hullámban sorban állókat is meglehetősen izgatta: volt, aki komolyan félt
a visszaélésektől, és jobbnak tartotta volna, ha fel kell mutatni a lapot, mielőtt bedobná.
Budapest, 11. kerület
Nyolcadik hónapos terhes munkatársunk a kerület 17-es választókörzetében szavazott, ám – tesztelendő a választási bizottság szabálykövetését - személyi igazolványát a kocsiban hagyta. A bizottság a méretes pocak és a bánatos tekintet ellenére sem engedte az azonosításra szolgáló dokumentumok nélkül szavazni a leendő kismamát, ám készségesen megszervezték az életét, miután kiötlötték, hogy férje menjen el a papírokért, míg ő a kint elhelyezett fotelokban piheghet. A várakozás sem telt eseménytelenül: kismamánk részt vett a Duna TV által megbízott közvélemény-kutató cég exit poll kérdőívének kitöltésével. „Ugye körülbelül egy hónap” - kérdezték a bizottságban, miután előkerültek az igazolványok, majd közösen megállapították az örök igazságot: a lényeg, hogy ép és egészséges legyen a baba.
Budapest, 12. kerület
Kollégánk édesanyja a XII. kerületbe ment szavazni. Nála volt a személyi igazolványa, ám a lakcímkártyája nem, ezért aztán nem szavazhatott.
Budapest, 14. kerület
Kollégánk felesége Zalaegerszegről kérette át magát Zuglóba, és szerencséjére az ő első fordulós lapját lepecsételték, nem úgy, mint a Csurgón szavazó zalakarosi nőnek. Egy kis malőr azonban mégis megzavarta a voksolását: az igazolást kiállító kollégák ugyanis fekete pecsétet használtak, ami a helyi bizottság szerint elvileg nem szabályos, mert csak másolatként tudják elfogadni. A helyzetfelismerést fejcsóválás, majd ejnye-bejnye követte, végül aztán, a személyi adatok tüzetes ellenőrzése, és még két fejcsóva után elérkezhetett a borítékos szavazás ideje. Becsomagolni két asztalterítőt egy hagyományos képeslap-méretű borítékba azért még megdolgoztatta emberünket.
A 7-es számú szavazókörben szintén első alkalommal voksoló munkatársunk meleg fogadtatásban részesült, miután kiderült, hogy elsőválasztói minőségében jelent meg az urnáknál. „Tartsd meg ezt a jó szokásodat” - buzdította a választási bizottság elnöke a fiatal szavazót. A város eme szavazókörében a ’boríték, vagy nem boríték’ kérdéskör az előbbi lehetőség javára dőlt el.
Pócsmegyer
"Virágzik a demokrácia nálunk, már ötszázan jöttek el szavazni" - kommentálta a déli harangszó előtt az állampolgárok aktivitását a pócsmegyerei választási bizottság egyik tagja, ahol a szentendrei szigeten lakó munkatársunk élt állampolgári jogával. A virágzó demokráciával járó sorban állás, és az azzal járó halk csevely közben kiderült: a teremben több elsőszavazó is van, egyikük anyukája utasítására jelent meg a szavazókörben. Fiából rendes állampolgárt faragni próbáló anyuka különösen gondosan járt el, ugyanis még azt is megmondta gyermekének, melyik párt mellé tegye élete első szavazási keresztjét. Mindeközben a sor elfogyott, kollégánkat pedig felismerte a bizottság egy tagja, így tőle nem is követelték személye azonosítását.
Nagymaros
Az árvízzel küszködő Pest megyei településen szavazó kollégánk két szavazóhelyiséget is meg tudott tekinteni, mivel egyikben édesanyja a szavazási bizottság tagja. Ez utóbbiban annak rendje és módja szerint zajlott a szavazás, az ebéd utáni nyugalmat csak az a választópolgár szakította meg, aki 10 éve lejárt személyivel próbált meg szavazni. Ezt csak az akadályozta meg, hogy a szokásjogtól eltérően az egyik agilis pártdelegált mindenkinek ellenőrizte személyiét. Ez utóbbi „nehézség” már nem volt tapasztalható abban a szavazókörben, ahol tudósítónk leadta voksát, mivel az eddigi választások során, amiből a NATO-népszavazás óta volt egy pár, még egyszer sem kellett felmutatnia személyiét.
A ’boríték vagy nem boríték’ problémakör itt is a borítéknélküli szavazólapok felé dőlt el: a borítékok a választási bizottság asztalán pihentek összegumizva. „Láthatóan nem nagyon használták őket, valószínűleg a láncszavazástól tartva” - elmélkedett munkatársunk, aki a szavazás utáni séta közben arról értesült, hogy a helyi Fidesz szervezet állítólag megszervezte, hogy hívei a kocsmákat járják, és ügyeljenek arra, hogy a szocialisták senkit ne fizessenek le .
BicskeFejér megye 7-es számú szavazókerület 1-es szavazókörében a boríték-kérdés itt is okozott kisebb problémát, amennyiben kollegánk nem tudta lezárni a méretes szavazólapoktól duzzadó borítékot, ám a bizottság egyik tagja tudatta: „ nyitott kuperdában is érvényes a voks”. Szavazás közben kiderült: itt a város pénzén készült ajándékot, viaszpecsétes, nemzeti színű szalaggal átkötött képeslapot is kapnak az elsőválasztók. Mint kiderült: az ajándékról a választást lebonyolítóknak szervezett keddi felkészítő tanfolyamon döntöttek a helyi bizottsági tagok.
Közreműködtek: Bálint Mónika, Bártfai István, Bazsalya Balázs, Gaal Ilona, Gárdos Judit, Gecse Mariann, Kunert Orsolya, Papp Sára, Wild Judit, Marinov Iván, Dezső András