© Marton Szilvia

"Kérek mindenkit, hogy hozza el a még nála lévő ajánlószelvényeket! Még mindig feladat, hogy magatokkal hozzátok a saját közvetlen környezetetekre vonatkozó adatokat (ismerősök-családtagok neve, címe, elérhetősége, szimpatizáns-elutasító-bizonytalan minősítése)!” Ez a szöveg szerepel Karsay Ferenc, a Fidesz–MPSZ XXII. kerületi szervezete elnökének, szerkesztőségünkhöz is eljutott meghívójában. A fideszes vezető a március 7-iki kerületi közgyűlésükre invitálta a párttagokat.

Németh Zoltán választókerületi elnök – egyben a Fidesz XXII. kerületi képviselőjelöltje – először azzal magyarázta a hvg.hu-nak az adatgyűjtési felszólítást, hogy az csak a Fidesz-tagokra vonatkozik, hogy ők milyen mértékben vennének részt a kampányban. Majd - a nyilvánvaló ellentmondások miatt - inkább a levél hitelességét kérdőjelezte meg. A meghívót kérésére visszafaxoltuk, de többszöri megkeresésünk ellenére sem értük újra utol, munkatársai ígérete ellenére sem hívott vissza bennünket, később pedig elsietett egy lakossági fórumra.

Karsay Ferenc kerületi elnök a hvg.hu-nak elmondta: a kampányidőszakban kétszer is betörtek a kerületi irodájukba, és öt-hat számítógépüket is ellopták. "Ezek után nem sok magyarázni való van ezen a meghívón" - vélekedett Karsay. A dokumentum hamisítvány, ők korábban csak arra kérték tagjaikat, minősítsék a Fidesz kampányát, de semmilyen adatgyűjtésre nem biztattak. Karsay nem szeretné minősíteni a történteket, de szerinte politikai riválisaik állhatnak mögötte. "Ezt a gyulai ügy is bizonyítja" - sommázta a XXII. kerületi elnök.

Korábban a Fidesz nem sejett politikai indítékokat a betörések mögött. Révész Máriusz a Fidesz szóvivője február 16-én arról tájékoztatta a sajtót, hogy két alkalommal is, 2005. december 21-én és 2006. január 24-éről 25-ére virradó éjszaka betörtek a Fidesz XXII. kerületi szervezetének irodájába. "A betörők mindkét alkalommal csak az adatrögzítésre alkalmas számítógépeket vitték magukkal a helyi szervezet irodájából. Más értékeket, így a gépekhez tartozó monitorokat, a nyomtatót, a faxgépet és az irodában található készpénzt ott hagyták. A helyi Fidesz mindkét alkalommal feljelentést tett a rendőrségen, az ügyekben nyomozás folyik. Az ismétlődő betörések ellenére nem tulajdonítottunk politikai jelentőséget az eseteknek, mivel az utóbbi időben a környéken máshol is voltak hasonló jellegű betörések" - szólt Révész akkori közleménye. A XXII. kerületi Fidesz- és MSZP-iroda közel van egymáshoz, és mindkettőbe betörtek akkoriban. A szocilisták korábban azt állították, hogy pártjuk szerverét éppen az ellopott kerületi számítógépeikről ellopott "piros virag" jelszó segítségével törték fel a Fideszből.

Schön Péter, a Budapesti Rendőr-főkapitányság kommunikáció osztályvezetője a betörtések miatt indult nyomozásokról csak annyit közölt a hvg.hu-val: az ügyek továbbra is nyomozati szakaszban vannak, gyanúsított egyelőre nincs. 

Mint ismeretes, a Fidesz többször is cáfolta, hogy választói adatbázist készítene, amely a mozgósítást szolgálná a kampány finisében, noha a jelek arra mutattak. A gyulai kistérségi társulás hivatala egyik, nemrégiben elbocsátott Fidesz-szimpatizáns dolgozója számítógépén a helyi választópolgárok adatait tartalmazó mappát találtak. A nevek mellett pedig olyan "SZ", "B", illetve "E" jelölések is szerepeltek, amelyek feloldása az adatbázisban szereplők politikai vonzalmaira utal: szimpatizáns, bizonytalan, elutasító. A szálak a választókerület fideszes jelöltjéhez, Tóth Imre országgyűlési képviselőhöz, egyben sarkadi polgármesterhez vezettek.

Tóth cáfolta, hogy adatbázist készítettek neki. A Fideszt pedig a vádakat „tudatos MSZP-s provokációnak” minősítette. Pokorni Zoltán szerint „napnál világosabb, hogy a gyulai ügy ávós módszereket idéző visszavágás. A szocialisták csak azért konstruálták, hogy elfedjék a szolnoki botrányt. [Itt a Fidesz alelnöke arra céloz, hogy a szolnoki MSZP számítógépen tároltak jogellenesen választói adatokat. Ez a szocialisták később elismerték, és az adatokat megsemmisítették.] Törvénysértés ott történt, mert az MSZP törvénytelenül gyűjtötte az adatokat.”

Ma nem lehet jogszerűen politikai szimpátiára vonatkozó adatbázisokat építeni. Székely Iván adatvédelmi szakértő ugyan a XXII. kerületi ügyet nem ismeri, de a hvg.hu-nak elmondta: magánszemély saját céljaira „készíthet adatbázist”, például vezethet telefonregisztert, de az azokban szereplő személyes adatokat, csak az adathoz köthető személy felhatalmazásával adhatja tovább. A politikai szimpátia és pártállás pedig éppolyan érzékeny adatnak számít, mint az egészségi állapotra, vallásra vagy a szexuális szokásokra vonatkozó adatok. Azokat tehát törvényesen senki, még a politikai pártok sem gyűjthetik adatbázisba, és használhatják fel saját céljaikra. Az adatvédelmi szakértő szerint az is jogellenes lenne, ha a pártok a Belügyminisztériumtól megvásárolt név- és lakcímjegyzéket "díszítenék fel" a pártszimpátiára vonatkozó adatokkal.

A politikai kontaktmarketingről bővebben itt olvashat, kattintson!

Zádori Zsolt