„1968 májusában a franciaországi közvéleménykutatók felmérései arról tanúskodtak, hogy az egyetemisták élete szürke, zavartalan nyugalomban telik. Néhány nappal később kitört a diáklázadás” – szóltak Fritz Tamás politológus derültséget keltő nyitó szavai az Újabb vizsga előtt a közvéleménykutatók címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésén a XXI. Század Intézetben.

.„Nem tévedtek a közvélemény-kutatók 2002-ben. Az előrejelzések helyesek voltak, de az MSZP utolsó napokra időzített mozgósítása miatt a jelzett 5,5 millió helyett 1 millióval többen mentek el szavazni, és ez megváltoztatta az eredményt” – árnyalta Kolosi Tamás, a Tárki elnöke a négy évvel ezelőtti fiaskónak tekintett prognózisokat. A kutatónak egyébként az a – számára is meglepő – tapasztalata van, hogy a személyes megkérdezés esetén Fidesz-előnyt jelző adatokat kapnak, míg a telefonos kutatás általában enyhe MSZP-vezetést jelez.

„Sarlatán dologra vagyunk kényszerítve azzal, hogy a választások előtt 9 nappal kell kiadnunk az utolsó felmérések eredményeit, hiszen az utolsó napokban még sok minden történhet, a pártok leginkább ilyenkor aktivizálják szimpatizánsaikat” – értett egyet kollegájával Hann Endre, a Medián igazgatója, aki arról is beszámolt, hogy levonták a megfelelő tanulságokat, és ma már sokkal komolyabban odafigyelnek a rejtőzködő szavazókra.

A Szonda Ipsos a laptops kikérdezéssel próbálta áthidalni a titkolózó szavazók okozta problémát, ezzel együtt - Závecz Tibor kutatási igazgató szerint - egyelőre ez még nem hozta a kívánt eredményeket. „Sok esetben egyértelmű, hogy a szélsőséges, határozott álláspontú mikrokörnyezetben a meghatározó véleménnyel szemben ritkán nyilatkoznak az attól eltérő pártot preferálók” – mondta Manchin Róbert, a Magyar Gallup Intézet igazgatója.

„Az elmúlt két hónapban azonban radikálisan csökkent azoknak a száma, akik nem tudják vagy nem akarják megnevezni, hogy melyik pártra szavaznának. Az is kiderült, hogy minden bizonnyal közel 10 százalékkal alacsonyabb lesz a részvételi arány a választásokon”– prognosztizálta Hann Endre a Medián március közepén felvett adataira hivatkozva.

Mindkét párt 1,5 millió biztos szavazóról indul, de ahhoz, hogy eredményes legyen a voksolás, összesen négymillió szavazat kell – kezdett számolni Závecz Tibor. Van 800 ezer szimpatizáns, és véleményem szerint az ő mozgósításuk dönthet – tette hozzá.

A saját tábor lelkesítését, a 2002-ben megszerzett szavazók megtartását látja alapvetően fontosnak Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke is.  - A Fidesznek több mozgósítási tartaléka van, és a szentendrei polgármester-választás eredménye – a húsz százalékos jobboldali előny – ennek a nem mérhető faktornak a jelentőségét bizonyítja – vélte Stumpf. Az Orbán-kormány egykori kancelláriaminisztere szerint rendhagyó választásoknak nézünk elébe.

- Lehetségesnek tartom, hogy kétpártrendszer lesz, Gyurcsány népszerűsége megpecsételheti az SZDSZ sorsát, és már az első fordulóban sok egyéni választókerületben végeredmény születhet. Ezek után jöhet a „győztesre szavazunk” effektusa – sommázta jóslatait Stumpf István.

Kolosi Tamás 60 és 100 közé teszi az első fordulóban elnyerhető mandátumok számát, és a kispártokkal kapcsolatban is óvatosabban nyilatkozott: esélyét látja annak, hogy az SZDSZ és az MDF parlamenti párt marad. Hann Endre szerint az SZDSZ esélyei egy hajszállal kisebbek, mint 2002-ben, az MDF-nél pedig egyáltalán nem látszik olyan áttörés, ami a bejutást valószínűsítené.

Mindegyik közvélemény-kutató megegyezik abban, hogy csak néhány százalék különbséget lát a két nagy párt között. A Medián szerint a választók az elmúlt évben a Fideszt tartották esélyesebbnek, de az MSZP ma már behozta a lemaradást. Gyurcsány az alkalmasságát tekintve szintén erősített, de mindkét miniszterelnök-jelölttel kapcsolatban igaz, hogy igazán csak saját tábora elégedett vele.

A pártszimpatizánsok önbizalma és győzelmükbe vetett hite a Szonda Ipsos szerint az MSZP nyári mélyrepülését követően ma már szárnyal, míg a Fidesznél enyhe visszaesés mértek. Az MSZP az idősek és nők esetében népszerűbb, míg a Fidesz a férfiak és fiatalok között tarol.

A hangulati elemek is egyre fontosabbak a kutatók számára. A Medián szerint sem négy évvel ezelőtt, sem most nincs kormányváltó hangulat, az emberek pozitívan nyilatkoznak a társadalom gazdasági helyzetéről. Závecz Tibor arról számolt be, hogy a szavazók kétharmada nem szeretne kétpártrendszert, és sorsdöntőnek tartják a szavazást, sőt a megkérdezettek fele úgy véli, hogy egyéni, családi életére is hatással van, hogy ki alakít kormányt. Mindegyik kutató egyetértett azzal, hogy jelentős átrendeződés nem lesz elkövetkező egy-két hétben, az eredményről sokkal inkább az utolsó napokra várható mozgosítás dönt majd.