2006. március. 07. 15:27
MTI
Utolsó frissítés: 2006. március. 08. 16:33
Itthon
Tárki: változatlan munkaerőpiac, emelkedő életszínvonal
Az elmúlt években nem történt jelentős változás a munkaerőpiacon, valamelyest emelkedett a munkanélküliség, ugyanakkor 2001-2005 között az egy főre jutó jövedelem reálértéken 30 százalékkal emelkedett.
"A rendszerváltás óta példanélküli jelentőségű életszínvonal-emelkedés történt ebben a négyéves időszakban" - mondta Kolosi Tamás, a Tárki elnöke, a kutatóintézet Háztartás Monitor Jelentések sorozata Feketén, Fehéren című tanulmánykötetének bemutatóján.
A 2003. évi csúcs után csökkentek a jövedelmi egyenlőtlenségek, és a szegénység létszámot tekintve a 2000-es szintre mérséklődött az évtized eleji emelkedés után.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a bemutatón a kedvező tendenciával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy ehhez valamelyest az elmúlt években folytatott politika is hozzájárult. Rámutatott, ezek azonban összetett, bonyolult folyamatok, amelyeknél sokkal lassabban hatnak az egyes társadalompolitikai intézkedések.
A felmérés megállapítja, hogy a jövedelmi különbségek csökkenése mögött döntően a legnehezebb helyzetben lévő társadalmi csoportoknak juttatott szociális jóléti transzferek állnak, valamint az, hogy a családok jövedelmi helyzetére döntő befolyást a keresők foglalkozásának minősége jelent. A kormányfő ezzel kapcsolatban elmondta, hosszú távon nagyobb és stabilan fenntartható életszínvonal-növekedést csak a képzettségi viszonyok, és ezzel együtt a foglalkoztatási viszonyok jelentős megváltoztatásával lehet elérni.
Legrövidebb távon a szociális transzferek szerkezetének átalakításával lehet valamit tenni. De ez az esetek többségében csak arra alkalmas, hogy a legnehezebb helyzetben lévő társadalmi tizedekbe avatkozzon be, és ott "enyhítse a szegénység szorítását" - véli Gyurcsány.
Gyurcsány Ferenc szerint annak, hogy stabilizálódott az osztályszerkezet, az a következménye, hogy jelentős társadalmi csoportok azt érzik, rögzült helyük és szerepük a társadalomban, és ha ez - a növekvő elégedettség ellenére - egy többségi elégedetlenséggel párosul, akkor ebből sok esetben vagy apátia vagy radikalizmus alakulhat ki.
A kormányfő szerint szükség lenne arra, hogy a kutatásokban résztvevőkkel közösen alakítsanak ki egy nemzeti, társadalomtudományi adattárat, információs bázist, nemzeti kutatási központot, amely megrendelések nyújtásával, finanszírozásával egy stabil, áttekinthető, mindenki számára szabadon hozzáférhető adathalmazzal rendelkezne.
A 2003. évi csúcs után csökkentek a jövedelmi egyenlőtlenségek, és a szegénység létszámot tekintve a 2000-es szintre mérséklődött az évtized eleji emelkedés után.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a bemutatón a kedvező tendenciával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy ehhez valamelyest az elmúlt években folytatott politika is hozzájárult. Rámutatott, ezek azonban összetett, bonyolult folyamatok, amelyeknél sokkal lassabban hatnak az egyes társadalompolitikai intézkedések.
A felmérés megállapítja, hogy a jövedelmi különbségek csökkenése mögött döntően a legnehezebb helyzetben lévő társadalmi csoportoknak juttatott szociális jóléti transzferek állnak, valamint az, hogy a családok jövedelmi helyzetére döntő befolyást a keresők foglalkozásának minősége jelent. A kormányfő ezzel kapcsolatban elmondta, hosszú távon nagyobb és stabilan fenntartható életszínvonal-növekedést csak a képzettségi viszonyok, és ezzel együtt a foglalkoztatási viszonyok jelentős megváltoztatásával lehet elérni.
Legrövidebb távon a szociális transzferek szerkezetének átalakításával lehet valamit tenni. De ez az esetek többségében csak arra alkalmas, hogy a legnehezebb helyzetben lévő társadalmi tizedekbe avatkozzon be, és ott "enyhítse a szegénység szorítását" - véli Gyurcsány.
Gyurcsány Ferenc szerint annak, hogy stabilizálódott az osztályszerkezet, az a következménye, hogy jelentős társadalmi csoportok azt érzik, rögzült helyük és szerepük a társadalomban, és ha ez - a növekvő elégedettség ellenére - egy többségi elégedetlenséggel párosul, akkor ebből sok esetben vagy apátia vagy radikalizmus alakulhat ki.
A kormányfő szerint szükség lenne arra, hogy a kutatásokban résztvevőkkel közösen alakítsanak ki egy nemzeti, társadalomtudományi adattárat, információs bázist, nemzeti kutatási központot, amely megrendelések nyújtásával, finanszírozásával egy stabil, áttekinthető, mindenki számára szabadon hozzáférhető adathalmazzal rendelkezne.
Gazdaság
2004. december. 06. 09:55
Életszínvonal: a magyarok sereghajtók
Karrier
MTI
2006. március. 07. 10:05
Csizmár szerint pozitív az elmúlt négy év munkahely-egyenlege
Itthon
MTI
2006. február. 23. 13:14