2011-ben 491,4 millió okostelefont adtak el a világon, közel 60 százalékkal többet, mint 2010-ben – derül ki az IDC...
2011-ben 491,4 millió okostelefont adtak el a világon, közel 60 százalékkal többet, mint 2010-ben – derül ki az IDC adataiból. Villámgyorsan nő azoknak a munkavállalóknak a száma, akik saját, intelligens mobileszközöket használnak munkájukhoz, és ezeken a vállalati IT hatáskörén kívül eső eszközökön vállalati adatokat tárolnak. E-mailek, naptárbejegyzések, ügyféllisták, céges dokumentumok és más bizalmas adatok kerülnek a védett vonalakon kívülre. Az új technológiák alkalmazásában a szervezetek menedzsmentje többnyire élen jár, és sokszor alárendelik a szervezet IT biztonsági szabályozásait a szabadságot és kényelmet nyújtó funkciók használatának.
De nem csak a vállalatok érintettek, a magánszemélyek számára is egyre nagyobb kockázatot jelent az okostelefonok felelőtlen, átgondolatlan használata. Ez különösen azért érdekes tény, mert a támadások nagyobb részének motivációját ma már a profitszerzés jelenti.
A mobil fenyegetettségek egyik legfontosabb szeletét a rosszindulatú programok (malware) adják. A jelenlegi helyzet kialakulásában nagy szerepe volt az Android térhódításának, amely mára a legnagyobb tortát hasította ki magának a mobil operációs rendszerek piacából. A jelentős mértékű piaci térhódításnak egyenes következménye, hogy az Android a kártékony programok íróinak körében is népszerűvé vált.
A rosszindulatú programokat a támadók a PC világhoz hasonlóan számos módon juttathatják el a felhasználó okostelefonjára. Az egyik legjobb lehetőség számukra az alkalmazás-letöltési dömping kihasználása. Ez különösen az Android világra igaz, ahol 2012 februárjáig viszonylag szabadon kerülhettek be az alkalmazások a piactérbe.
Az Apple esetében a zárt rendszer és a kezdetektől alkalmazott szigorúbb ellenőrzési metódus miatt nagyobb a biztonság, de nem szabad elfelejteni, hogy amennyiben a felhasználó „feltöri” a készülékét – ezt sokan megteszik –, akkor szabad a vásár a beszerzési forrásokat illetően, és ez nagyban növeli a támadás kockázatát.
A biztonsági cégek által 2011-re jósolt egy-két ezer mobil malware minta helyett több mint 7 ezer vált ismertté tavaly. Ezek sokféle módon veszélyeztetik a felhasználót, a készülékén tárolt személyes vagy vállalati adatokat. Feliratkozhatnak a felhasználó nevében különféle prémium szolgáltatásokra, jelentékeny összegekkel megterhelve a mit sem sejtő előfizető számláját, üzeneteket küldhetnek a levelezési listákra, ellophatják a telefonon tárolt adatokat, átvehetik az irányítást a készülék felett stb. A mobilbankolás kényelme rendkívüli károkat okozhat, hiszen például az eddig tökéletesen biztonságosnak tartott, úgynevezett kétfaktoros banki azonosítást is képesek megkerülni egyes kártevők. Ehhez a banki azonosításhoz a standard azonosító mellett egy ideiglenes, csak pár percig élő azonosítót is használnunk kell a banki műveletek elvégzéséhez, amit SMS-ben kapunk meg a banktól. Okostelefon használata esetén a két faktor szó szerint egy kézben egyesül, és a támadó szoftver mindkét azonosítót megszerzi a telefonból.
A kémprogramok gyakorlatilag a létező összes információt képesek kiolvasni és ellopni a telefonunkról. A híváslisták, névjegyzékek, SMS-ek, levelezés, a telefonban tárolt különféle, köztük a vállalati rendszerekhez hozzáférést biztosító azonosítók, jelszavak listája mind, mind veszélyben lehet.
A telefon elvesztésével nem csak a rajta levő adatainkat veszítjük el, ami, ha nem volt valamilyen biztonsági másolatunk, pótolhatatlan veszteség lehet. Számos olyan program szerezhető be legálisan, amelyekkel a kóddal védett, titkosított adatok is könnyebben-nehezebben, de visszafejthetők a telefonról. Ez ellen némi védelmet jelentenek a központi mobil menedzsment rendszerek, illetve azok a szoftverek, amelyekkel az elvesztett, ellopott telefonról távolról letörölhetők az adatok.
Mit lehet tenni, hogy kikerüljük ezeket a kockázatokat? Magánszemélyek esetében a beépített védelmek magas szinten történő használata, a letöltések tudatos kezelése, a források ellenőrzése, a mobil készülékekre elérhető vírusvédő szoftverek alkalmazása, speciális biztonsági szoftverek használata például jelszótárolásra, mobilkövetésre (ellopás, elvesztés esetén történő távoli törlésre), a közösségi hálózatokban való ésszerű és átgondolt részvétel, a geolokációs adatok tudatos kezelése, a vezetéknélküli kapcsolatok biztonságos használata, a rendszeres biztonsági másolat-készítés mind szükséges a kockázatok csökkentéséhez.
A 2012-es Smartmobil konferencián ezekről a fenyegetettségekről és az ellenük való védekezés lehetőségeiről tartott előadást Márton Miklós, a KÜRT üzleti vezérigazgató-helyettese. Az előadás során a KÜRT szakemberei élő bemutatóval illusztrálták, hogyan törhető fel egy jelszóval védett okostelefon, és milyen kényes adatokhoz juthatnak hozzá illetéktelenek viszonylag rövid idő alatt.