A zenei videók évek óta a legnépszerűbb tartalmak a világhálón, a web forgalmának jelentős hányadát képviselik. A közösségi oldalak és a videómegosztók, illetve streaming szolgáltatások intenzív terjedése Magyarországon is megváltoztatta a zenefogyasztási szokásokat: segítségükkel a magyar zene egyszerűen és könnyen jut el a rajongókhoz. A népszerűség ma már nem csupán az albumok eladott példányszáma alapján mérhető, azt a lájkolók és a megtekintések mennyisége is tükrözi.

A hazai alkotók érdekeit képviselő Artisjus Egyesület június 21-én, a Zene Ünnepe alkalmából publikálta az első hivatalos magyar közösségi slágerlistát a Dal+Szerző magazinban. Az év első öt hónapjában feltöltött zenei tartalmak között a legnézettebb 7,4 millió megtekintéssel Majka & Curtis & Blr „Belehalok” című produkciója. A legerősebb műfaj 2012 első felében a rap, ami a top 10-ből hét zenei videót jellemez.

Az „Artisjus videómegosztó toplista” és az „Artisjus közösségi oldal toplista” alapját a 3G Multimédia Kft. technológiája adja, amely a legfontosabb videómegosztó, valamint a hazai legnépszerűbb közösségi oldal adatai alapján állítja fel az adott időszakban legjobban pörgő előadók rangsorát.

A magyar alkotók közül már sokan tudatosan élnek a világháló és a közösségi média nyújtotta lehetőségekkel, intenzíven folyik a weben a zenei tartalmak marketing tevékenysége. Ugyanakkor a hagyományos lemezkiadók szerepe csökken. „Az internet új zenei sztárjait részben a televíziós valóságshow-knak köszönhetjük” – világítja meg a slágerlista hátterét Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója, hozzátéve, hogy előre törtek a független vagy önmenedzselt produkciók is.

Március óta a hazai zenészek, szerzők, alkotók is számíthatnak arra, hogy a YouTube-ra feltöltött alkotásaik után megkapják az őket megillető díjakat, mivel a YouTube.hu reklámbevételei alapján fizetett szerzői díjat az Artisjus eljuttatja a dalszerzőknek. Ez a bevételi forrás egyelőre még gyerekcipőben jár, hiszen a legális online szolgáltatásokból származó bevételek a hazai szerzők jövedelmének kevesebb mint 1 százalékát teszik ki.