Német kutatóknak köszönhetően a jövőben több millió szívelégtelenségben élő ember életét lehetne megmenteni azzal a módszerrel, ami minden eddiginél biztonságosabbnak tűnik.
Egy friss tanulmány szerint világszerte mintegy 64 millió ember küzd szívelégtelenséggel, amit szívroham, a magas vérnyomás vagy épp a koszorúér-betegség is okozhat. A probléma megoldását a szívátültetés jelenthetné, ám donorszervből kevés van, a szívpumpák pedig amellett, hogy drágák, a használatuk gyakran komoly szövődményekkel jár.
A Göttingeni Egyetem kutatói most úgy vélik, áttörést értek el a területen, ami millióknak teheti jobbá az életét. A szakemberek szerint a módszerükkel a sérült szíveket szó szerint be lehet foltozni – írja a The Guardian. „Most először áll rendelkezésünkre olyan, laboratóriumban termesztett biológiai anyag, amely képes stabilizálni és megerősíteni a szívizomzatot” – nyilatkozta a lapnak Ingo Kutschka, a tanulmány társszerzője.
Az általa említett anyag vérből vett és „átprogramozott” sejtekből készül, hogy őssejtekként működjenek, így azok a szervezetben található bármilyen sejtté fejlődhetnek. Ebben az esetben ezek szívizom- és kötőszöveti sejtekké alakulnak.
A sejteket először kollagén gélbe ágyazzák, és egyedileg elkészített formában növesztik, mielőtt a majd az így keletkezett „foltozó anyagot” egy membránhoz erősítik. Wolfram-Hubertus Zimmermann, a tanulmány társszerzője szerint az így keletkezett szívizom egy 4-8 éves szív izmának felel meg.
A Nature-ben megjelent publikáció szerint a fejlesztést először egészséges rézuszmajmokon tesztelték, és nem találtak a foltok alkalmazásához kötődő szabálytalan szívverésre, daganatképződésre, vagy más egyéb betegségre, esetleg halálozásra utaló jelet.
Amikor a csapat a tapaszok beültetése után hat hónappal tanulmányozta az állatok szívét, azt találták, hogy a szív fala megvastagodott – ennek mértéke a használt tapaszok számától függött. Amikor szívelégtelenségben szenvedő rézuszmajmokon próbálták ki a fejlesztést, a csapat a szívműködés javulására utaló jeleket tapasztalt. Ilyen volt például az, hogy a szívfal képes volt a korábbinál jobban összehúzódni.
A kutatók már egy 46 éves, szívelégtelenségben szenvedő nőnél is kipróbálták a módszert. Három hónappal később a beteg donorszervet kapott, így tanulmányozni tudták a kivett szervet. Kiderült, hogy a beültetett szívizom stabil maradt, és kialakult a vérellátása is.
A szakemberek számítása szerint a megoldás 3-6 hónappal a beültetés után érezteti hatását, így ez a fajta kezelés sem jelentene mindenki számára megoldást. Nemrég azonban már elkezdték a fejlesztés klinikai tesztjét, így már 15 beteg megkapta a kezelést.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.