Nincs könnyű helyzetben az ember, amikor karácsonykor játékot választ a gyerekének. Egyfelől van egy elképzelés a fejében, hogy minek örülne, mi válna hasznára, ugyanakkor a bőséges választék, valamint a gyártók marketinggépezete is igen nagy hatást gyakorolhat erre. Bár a világ különböző pontjain eltérő ünnepek és szokások vannak, így eltérő időpontokban ajándékozzák meg a gyerekeket a felnőttek, a különböző kultúráknak van egy közös kapcsolódási pontjuk: a játékokat arra használják, hogy megtanítsák a gyerekeknek, mit kell tudniuk arról a társadalomról, amelyben élnek.

A játékokon keresztül a gyerekek elsajátíthatják a megfelelő készségeket, így felkészülhetnek a felnőtt létre, a világban pedig könnyebben boldogulhatnak majd. Legalábbis elvileg. Hogy ez mennyire valósul meg a gyakorlatban a mai játékok többségével, az erősen kérdéses, egy friss tanulmány azonban rámutat, a történelemben volt már olyan, hogy nem megfelelő játékokat adtak a gyerekek kezébe. Ez pedig egy egész társadalmat veszélybe sodort.

Mathilde Meyer, a dán Aarhusi Egyetem doktorandusz hallgatója oktatójával, Felix Riede-del arra jutott, hogy a nem megfelelő játékok megválasztása valószínűleg fontos szerepet játszottak abban, hogy a 985-ben Izlandról Grönlandra érkezett skandináv telepeseknek el kellett hagyniuk az otthonaikat.

Grönlandot nagyrészt jég borította, amikor a skandinávok odaértek, kivéve egy vékony, termékeny földsávot a part mentén, ahol gazdálkodhattak. A telepesek közössége néhány száz éven át virágzott, ám amikor az 1300-as években a világban bekövetkezett az úgynevezett kis jégkorszak, a feljegyzések szerint komoly küzdelmet kellett folytatniuk.

A nyarak ekkor szárazabbak lettek, a hőmérséklet csökkent, a viharok pedig erősödtek. 1400-ra az északiak kénytelenek voltak elhagyni a településeket. Ennek ellenére a sziget nem vált lakatlanná: az észak-alaszkai inuit nép 1000-ben érkezett Grönlandra, és még sokáig kitartott azután, hogy a skandinávok feladták.

A régészeket régóta zavarta a kérdés, hogy ha az inuitok túl tudtak ott élni, akkor a skandinávok miért nem – írja az Economist. Az egyik feltételezés szerint a norvégok nem kezdtek el több tengeri élőlényt enni – úgy, mint az inuitok –, amikor a gazdálkodás feltételei romlottak, de erre nem találtak bizonyítékot. A skandinávok fogainak izotópvizsgálata azt mutatta, hogy az óceánból kezdték el biztosítani a szükségleteiket.

A két kutatók ezért elkezdte vizsgálni, hogy a gyerekek miként játszhattak az említett időszakban. Ehhez az összes játékleletet megvizsgálták, és megdöbbenve tapasztalták, hogy míg a skandináv gyerekektől 72 ilyen lelet maradt fenn, addig az inuit településekről 2397 került elő. Ez a megdöbbentő különbség azt jelzi, hogy utóbbi nép több játékot adott a gyerekeknek.

A kutatók ezután a játékokat öt csoportba sorolták be. Ezek közé tartoztak

• a fegyveres játékok (beleértve a szigonyokat, nyilakat és kardokat),
• a szerszámok (főzőedények, lámpák és fűrészek),
• a közlekedést segítő játékok (csónakok és szánkók),
• a társas játékok (babák és figurák), valamint
• az ügyességi játékok (például labdák).

Emellett meghatározták a játékok elkészítésének idejét, amit 1000 és 1200, valamint 1200 és 1400 közé tettek.

Ezek alapján kiderült, hogy az inuit gyerekeknek nemcsak több játékuk volt, de azok változatosabbak is voltak. Meyer és Riede úgy találta, hogy a játékok számában és sokféleségében tapasztalható különbségek drámaian nőttek az idő múlásával.

A European Journal of Archaeology című tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerint bár 1000 és 1200 között nyolc társas játékot használtak a skandinávok, 23-at pedig az inuitok, a következő 200 évben ez a különbség drámaian nőtt: előbbieknél 11, utóbbiaknál 158 ilyen létezett. A tendencia az összes többi kategóriában is hasonló volt.

A kutatók úgy vélik, a skandinávok életformája ugyan változott, de a játékok nem alkalmazkodtak a megváltozott körnezethez. A szakemberek szerint az inuitok játékai segítették a gyerekeket abban, hogy kreatívabbak és alkalmazkodóbbak legyenek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.