Tech HVG 2024. november. 13. 09:03

Győzött az EU, a magyar felhasználóknak is 40%-kal olcsóbb lett a fizetős Facebook

A Meta a digitális piacokról szóló uniós jogszabály (DMA) miatt majdnem felére csökkentette a hirdetésmentes Facebook és Instagram árát. A változtatás mától lép érvénybe.

A Facebookot és az Instagramot is birtokló Meta 2023 novemberében indított egy előfizetési opciót, mellyel a felhasználók megszabadulhatnak a hirdetésektől, akár mindkét közösségi felületen is. A cég a digitális piacokról szóló új uniós jogszabály (DMA) miatt vezette be az előfizetéses csomagokat, az ugyanis kimondja, hogy a felhasználók beleegyezése nélkül nem lehet személyre szabott hirdetéseket megjeleníteni.

A Meta eredeti tervei szerint az előfizetés havi 10 euró (kb. 3950 forint) lett volna az első fiókra, míg az azonos Fiókközponthoz tartozó további fiókokért még 6 eurót (nagyjából 2370 forintot) kért volna el. Ez az összeg ugyanakkor nem fix, mert ha valaki nem a Facebook saját oldalán, hanem az alkalmazáson keresztül köti meg az előfizetést, akkor az összeg – a Google Play és az App Store által kivetett terhek miatt – magasabb.

A történetben viszont van egy csavar. Nem sokkal azután, hogy kiderültek az árak, arról is lehetett hallani, hogy a cég csökkenteni fogja az árait. Erről maga Tim Lamb, a Meta jogásza beszélt egy meghallgatáson az Európai Bizottság előtt, miután a jogvédő szervezetek aggályosnak tartották, hogy a felhasználóknak a magánéletük védelmében kell fizetniük.

Nagyon felpörgött a Meta mesterséges intelligenciája, már 500 millióan használják

Mark Zuckerberg szerint 2024 végére a Meta AI lehet a legnépszerűbb mesterséges intelligencia, de azt nem árulta el, hogy ezt milyen módon mérné meg a cég.

Ennek eredményeként a Meta valóban a díjcsökkentés mellett döntött. A cég közölte: november 13-tól 40 százalékkal olcsóbb lesz az előfizetés. Ezek szerint

  • 6 eurót (kb. 2500 forintot) kell fizetni a webes felületen,
  • 8 eurót (kb. 3300 forint) pedig akkor, ha alkalmazáson belül vásárol valaki hirdetésmentességet.

A fenti ár csak egy Facebook- vagy Instagram-fiókra vonatkozik, minden további fiókért – a fentiek alapján – 4 és 5 eurót (1700 és 2100) forintot kell fizetni havonta, függetlenül attól, hogy Facebook- vagy Instagram-fiókról van szó.

Érdekesség, hogy bár november 13-tól – vagyis a mai naptól – kezdve enged az árból a Meta, az ezzel kapcsolatos tájékoztató oldalon a cikk írásának pillanatában még az eredeti árazás szerepel. Ez minden bizonnyal hamarosan megváltozik.

HVG

Ezzel egyidőben a Meta azt is közölte, hogy hamarosan ismét felugrik majd a kérdés az EU-s felhasználók számára, hogy szeretnének-e előfizetni a hirdetésmentes verzióra. Akik már korábban megkötötték az előfizetést, azoknak automatikusan olcsóbb lesz a díjazás.

Azok, akik nem szeretnének előfizetni, egy harmadik megoldást is választhatnak. Ennek fényében csak olyan reklámok jelennének meg, amelyek az éppen aktuális felhasználói tevékenység alapján kerülnek az illető elé.

A vállalat megjegyzi, hogy mivel ezek a hirdetések kevésbé találkoznak majd a felhasználó érdeklődési körével, így kisebb valószínűséggel kattintják majd azt le. Ez bevételkiesést eredményezne a cégnél, ezért ennek a kattintásnak a pótlására a Meta néha nem átugorható hirdetéseket jelenít majd meg nekik. Ezt nagyjából úgy kell elképzelni, mint amikor egy YouTube-videó előtt egy olyan reklám jelenik meg, amit végig kell nézni. A The Wall Street Journal szerint ezek teljes képernyőn jelennek meg.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.