Kína a 2030-as holdra szállásra készül.
Több mint hatórás út után a Sencsou-19 kínai űrhajó három űrhajóssal a fedélzetén sikeresen csatlakozott a kínai fejlesztésű Tienkung űrállomáshoz, ahol találkoztak az előző küldetés, a Sencsou-18 legénységével. Az új legénység, köztük Kína első női űrmérnöke, hat hónapig dolgozik majd az állomáson, kísérleteket végeznek, és űrsétákat tesznek. Az adatgyűjtés célja, hogy 2030-ig Kína embert juttasson a Holdra – írja a BBC.
Peking teljes sikerként értékelte a Sencsou-19 fellövését. Az indítás napján több ezer ember integetett és éljenzett az utcákon. Egy fúvószenekar az „Óda az anyaországhoz” című dalt játszotta, miközben az űrhajósok beszálltak a járműbe. A Sencsou-18 legénysége várhatóan november 4-én tér vissza a Földre.
A rakétakilövőhely helyszínén felépített városban mindenfelé az űrprogramot éltetik: az utcai lámpákat nemzeti zászló díszíti, űrhajós figurák és szobrok állnak a játszótereken, és a legtöbb körforgalom közepén műanyag rakéták vannak. Kína szeretné megelőzni az Egyesült Államokat, előbb akarnak visszatérni a Holdra, mint az amerikaiak. Júniusban történelmi rakománnyal szállt le az ország északi részén egy űrszonda, amit Kína a Hold „sötét oldalára” küldött, hogy kőzetmintákat gyűjtsön. Kína nem csak le szeretne szállni, egy ideig ott is maradna, ezért tesztelték például, hogyan szaporodnak az űrben a növények, mikroorganizmusok, és kifejlesztettek egy módszert, amellyel akár ötven ember napi ivóvíz-ellátása is megoldható a Holdon.
Hszi Csin-ping kínai elnök két éve bejelentette: „a végtelen kozmosz felfedezése, az űripar fejlesztése és Kína űrhatalommá tétele örök álmunk”. Washingtonban többen fenyegetést látnak a gyors ütemű fejlődésben. Bill Nelson, a NASA igazgatója tavaly arról beszélt, a két ország valóban versenyben van, hozzátette, attól tartanak, hogy Pekingnek területi igényei is lesznek a Holdon.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.