Zoonózisnak hívják az olyan fertőző betegségeket, amelyek képesek átterjedni az állatokról az emberekre. Ennek egy fajtájára figyelt fel egy nemzetközi kutatócsoport, miután tüzetesen áttekintették a kínai prémes állatok által hordozott vírusokról készült egyik legnagyobb tanulmányt – olvasható a Nature folyóiratban.

A kutatók régóta gyanítják, hogy ezek az állatok olyan vírusok hordozói, amelyek az emberekhez is eljuthatnak, és a mostani elemzés arra is rámutat, hogy az ilyen vírusok sokfélesége jóval nagyobb, mint ahogyan azt feltételezték.

A szakemberek közel félezer, 2021 és 2024 között elhullott állat tüdő- és bélszövetéből vettek mintákat. Ezek közül 164 négy (nyérc, vörös róka, sarki róka, nyestkutya) kizárólag a prémje miatt tenyésztett fajból származott. Az egyedek túlnyomórészt az északkelet-kínai intenzív tenyésztési létesítményekből származtak, a többiek tenyésztett és vadon élő állatok voltak, amelyeket prémek, élelmiszerek és hagyományos orvoslás céljából tenyésztettek, és szélesebb körben elterjedtek Kelet-Kínában. Közöttük voltak tengerimalacok, szarvasok és nyulak. Az állatok mind betegek voltak, és valószínűleg fertőző betegségben pusztultak el.

A kutatók RNS-t és DNS-t szekvenáltak a szövetmintákban, és rengeteg vírust találtak. Összesen 125-öt azonosítottak, köztük számos influenzavírust és koronavírust. Ezek közül 36 olyan vírusra bukkantak, amelyeket még sosem azonosítottak ilyen állatokban. A japán encephalitis vírusát például tengerimalacokban, az akut gyomor- és bélrendszeri megbetegedést okozó norovírust pedig a nyércekben találták meg. És ami talán a legijesztőbb: a nyércekben egy HKU5-szerű koronavírusra is ráleltek, ami eddig csak a denevérekben azonosított vírusokhoz kapcsolódik. Ezzel bizonyítékot találtak arra, hogy a prémtenyésztés fő útvonalként működhet a vadon élő állatokban megbúvó vírusok számára, hogy eljussanak az emberekhez.

Összességében mintegy három tucat vírust minősítettek a kutatók igazán aggasztónak, mert képesek ugrani a fajok között. A nyestkutyák és a nyércek tízet-tízet hordoztak ezekből a magas kockázatú vírusokból. Ezeket az eredményeket még epidemiológiai tanulmányokkal kell alátámasztani, hogy fel lehessen mérni, mennyire elterjedtek a vírusok, és laboratóriumi fertőzési vizsgálatokkal kell alátámasztani, hogy ezek a vírusok valóban megfertőzhetik az embereket.

A kutatók azonban már most is úgy gondolják, hogy még e bizonyítékok nélkül is az állatiparban van a legnagyobb kockázata annak, hogy új kórokozók jelenjenek meg az emberekben. A mostani konkrét ügyben ezért azt javasolják, hogy az iparág tegye kötelezővé a műszőrmére való átállást. A másik lehetőség a szőrmekereskedelem szabályozásának és felügyeletének javítása, ami olyan intézkedéseket is magában foglalna, mint az állatok karanténja, a túlzsúfoltság csökkentése, a ketrecek tisztítására és a takarmány beszerzésére vonatkozó szabályok, valamint a hulladékkezelés.

Bár a mostani tanulmány kínai adatokon alapult, fellélegezni nincs okunk, és nem csupán a vírusok határokat nem ismerő természete miatt, hanem azért sem, miután Európában is rengeteg prémtenyésztő farm található. Míg 2016-ban a kínai gazdaságok 26,16 millió nyércbőrt termeltek, az európaiak 39,05 milliót. Igaz, egyre több ország tiltja be kontinensünkön a prémtenyésztést.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.