Svéd kutatók a Földtől mintegy 180 fényévre található vörös óriáscsillagot, az R Doradust tanulmányozták, ami közelebb vihet ahhoz, hogy megértse a tudomány, miként működik a Nap.
Soha nem látott felbontású felvételt sikerült készíteni egy csillagról, az R Doradusról – számolt be róla az IFLScience. Ez az első alkalom, hogy ilyen részletes felvételt sikerült készíteni egy csillagról, ami nem a Nap.
Az R Doradus egy vörös óriáscsillag, térfogata több mint 5 milliószorosa a mi Nap térfogatának, de tömege nagyjából azonos. Ez azt jelenti, hogy a külső rétegei lazábban kötődnek a csillaghoz, és a plazmát körülvevő konvekciós cellák drámaibb módon változtatják meg a felszínt. Annyira, hogy 180 fényév távolságból is látni lehet ezeket a változásokat.
Wouter Vlemmings, a svéd Chalmers Műszaki Egyetem tudósa, a Nature című tudományos lapban megjelent publikáció vezető szerzője szerint soha nem gondolták volna, hogy az adatok olyan jó minőségűek lesznek, hogy a konvekció ilyen részletességgel tárul fel. Miközben a csillagok magja energiát termel, a forró plazma felemelkedik, a hideg pedig lefelé áramlik, ami létrehozza a most látott struktúrát. A Napon ugyanez a folyamat megy végbe, de a Naprendszeren kívül csillagnál még nem sikerült ilyet látni. Az egész olyan, mintha hatalmas felhők kavarognának a felszínén.
Ezek a konvekciós cellák hatalmasak, mindegyik nagyjából 75-ször akkora, mint a Nap.
A cellák nagyjából egy hónapos ciklus alatt mozognak, ami sokkal gyorsabb, mint amire a Nap alapján számítottak. Persze a két égitestet nem lehet összehasonlítani, a központi csillagunk ugyanis még több milliárd évig nem lesz vörös óriás. Vlemmings szerint a konvekció folyamata olyan módon változik a csillagok öregedésével, amit egyelőre nem ismerünk.
A szakember csapatával együtt 2023 júliusában és augusztusában tanulmányozta a csillagot az ALMA-teleszkóphálózat segítségével. A szakemberek azt remélik, hogy más csillagok vizsgálatával fény derülhet arra, hogy a Nap mennyire – vagy mennyire nem – tipikus égitest.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.