Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A dinoszauruszok eltűnését megelőző, késő kréta időszakba engednek betekintést azok a különleges leletek, amelyeket Botfalvai Gábor, a HUN-REN-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport tudományos munkatársának vezetésével tártak fel az erdélyi Hátszegi-medence területén. A leletanyag a tudományra nézve legalább két új fajt reprezentál, azonban ezek besorolása még folyamatban van.
A HUN-REN közleménye felidézi: Botfalvai még elsőéves egyetemi hallgatóként ismerkedett meg Ősi Attilával, az első magyarországi dinoszauruszcsontokat Iharkúton megtaláló kutatóval.
Hamarosan csatlakozott is kutatásokhoz, ahol első saját kutatási területe a késő kréta korú teknősleletek rendszertani vizsgálata volt – szakdolgozatában pedig azt vizsgálta meg, milyen folyamat okozhatta azt, hogy Iharkúton egy bizonyos rétegben kiemelkedően sok állat maradványa halmozódott fel.
2019-ben a magyar kutató egy posztdoktori OTKA-pályázat segítségével csatlakozott a Bukaresti Egyetemen kutató Csiki-Sava Zoltánhoz, akivel a Dél-Erdélyben lévő Hátszegi-medence késő kréta korú dinoszaurusz-lelőhelyeit kezdték el vizsgálni. Ezen a ma már világszerte ismert területen kezdődtek meg gyakorlatilag az első európai kutatások: báró Nopcsa Ferenc számos dinoszauruszfajt talált vagy írt le innen, mint például a sauropoda dinoszauruszok közé sorolható Magyarosaurus dacust.
„Az itt fellelhető maradványok a dinoszauruszok kihalása előtti pár millió évből származnak. A szerencsénk az, hogy nem kell mélyre ásni: a Valiora nevű település környékén a tektonikai folyamatoknak, a felsőbb rétegek eroziójának köszönhetően ma már a felszínen vannak azok a rétegek, amelyek ezeket a csontmaradványokat őrzik, gyakorlatilag rajtuk sétálnak az arra járók” – magyarázza a paleontológus.
A szakember felidézte: az 1900-as évek elején az Osztrák–Magyar Monarchia területén átfogó geológiai térképezést rendeltek el. Kadić Ottokár ekkor, a térképi felmérés során bukkant rá Valiora környékén több őslénytani lelőhelyre. Az innen begyűjtött értékes leletek Budapestre kerültek. Voltak köztük holotípusnak tekinthető fosszíliák, azaz olyan típuspéldányok is, amelyek a leírás egyértelműségét biztosítják, segítenek annak eldöntésében, hogy a később megtalált maradványok is ugyanehhez a fajhoz tartoznak-e.
A maradványok mai napig Budapesten vannak – áttörés akkor történt, amikor 2018-ban megtaláltak a térképtárban egy térképet, amelyen annak idején Kadić Ottokár X-ekkel bejelölte a lelőhelyeket. A szakemberek ezután az X-ek nyomába eredtek, és már az első évben sikerült hat régi helyszínt beazonosítani, és további maradványokat begyűjteni. Ezek a munkák 2019 óta tartanak, és egy újonnan elnyert pályázat révén megpróbálják a teljes, 10 négyzetkilométeres területet rétegről rétegre átvizsgálni, elvégezni a teljes geológiai vizsgálatot és begyűjteni minden csontmaradványt.
A kutatók szerint a területen egy nagyobb sziget húzódott a tengerben, szubtrópusi klímával és dús vegetációval. A völgyekben kialakult törmelékkúpokon kanyarogtak a sziget folyói, és ahol ezek szétterültek, mocsári környezet alakult ki. Innen kerülnek elő az ősmaradványok. Mivel szigetről van szó, amelynek az eltartóképessége kisebb, így az itteni dinoszauruszok is valamivel kisebbek voltak az európai kontinensen élt rokon fajoknál. A ragadozó dinoszauruszok nagyjából pulykaméretűek, a növényevő sauropodák közé tartozó, már említett Magyarosaurus dacus, pedig nagyjából hat méter hosszú és egy tonna súlyú lehetett.
“Háromféle növényevő dinoszauruszt találtunk, de a pontosabb rendszertani helyüket még nem tudom megmondani, mert úgy néz ki, új fajokat képviselnek. Nemrégiben publikáltuk Magyar János doktorandusz hallgatóm segítségével az egyik új lelőhelyről előkerült maradványokról szóló első tanulmányt. Ez a leletanyag azért volt fontos, mert olyan csontelemeket is tartalmaz, melyek korábban nem voltak ismertek a csoportba tartozó dinoszauruszmaradványok esetében. Így az elkészült munka nagyban segített tisztázni a Rhabdodontidae dinoszauruszok taxonómiai kapcsolatait” – fűzte hozzá a paleontológus.
Botfalvai Gábor szerint az idei ásatások egyik fontos eredménye, hogy az expedíció tagjai egy vörös színű kőzetben kisebb bordadarabokat találtak. Amikor elkezdték ezeket kibontani, hamar világossá vált, hogy egy teljesnek tűnő dinoszauruszcsontvázról van szó. Sajnos a felfedezés éppen az utolsó előtti napon történt, így a csontváz feltárása a reményeik szerint a jövőre folytatódó kutatások során valósulhat meg.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
