Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Kórházi környezetek rettegett betegsége az MRSA-fertőzés, amelyet egy olyan baktériumtörzs okoz, amelyre számos ma használatos antibiotikum hatástalan. Folyamatosan keresik az új gyógyszereket e szuperbaktérium ellen, és úgy tűnik, a mindössze néhány milliméter hosszú állat mérge talán hatásos lehet.
Olyanok, mint az igazi skorpiók, azonban egészen aprók, és hiányzik róluk nagyobb társuk ijesztő fegyvere, a méreganyagot kibocsátó farok, ezért is kapták az álskorpió nevet ezek a kis ízeltlábúak. Mérget azért hordoznak, méghozzá a fogójukban, amellyel megragadják és egyhelyben tartják áldozataikat, például az atkákat és a tetveket.
Közép-Európában honosak, azonban éppen amiatt, hogy annyira kicsik (pár milliméteresek), nemigen veszik észre őket. Nem is nagyon számolnak velük, mint mérgező állatokkal, holott körülbelül 3000 fajuk van. Német kutatók egy csoportja viszont mérgező lényekként tekint rájuk, tekintettel arra, hogy véleményük szerint az állatmérgek remek gyógyszerjelöltek lehetnek.
A Tim Lüddecke vezette csapat korszerű biotechnológiai módszereket fejlesztett a nagyon kicsi mérgező állatok, elsősorban a pókfélék tanulmányozására – írja a ZME Science. Elemezték és szintetizálták az egyik álskorpiófaj, a könyvskorpió (Chelifer cancroides) által termelt méreganyagot, és azt találták, hogy kiváló az MRSA ellen, ami jelenleg az egyik legégetőbb, globális egészségügyi probléma. A kórházi fertőzésként is ismert betegség ellen ugyanis egyelőre nincs hatásos gyógyszer, a szuperbaktérium ellenáll az ismert legerősebb antibiotikumoknak is.
A kutatók a checacin néven ismert toxinok családjára összpontosítottak. Ezek úgy fejtik ki hatásukat, hogy megzavarják a bakteriális sejtmembránokat. Kationos (pozitív töltésű) természetük lehetővé teszi, hogy kötődjenek a bakteriális sejtfal negatív töltésű komponenseihez. Ez a membrán destabilizálásához és a sejthalálhoz vezet. A bakteriális sejtek alapvető szerkezetének megtámadásával a checacinok a szokásostól eltérő megközelítést kínálnak, amellyel megkerülhetik a meglévő ellenálló mechanizmusokat.
Mindez remekül hangzik, azonban egyelőre még nem felhőtlen a kutatók öröme. Mert bár ez az álskorpióméreg hatékony az MRSA ellen, sajnos az emberi sejtekre is mérgező, esetenként gyulladásos reakciókat válthatnak ki.
Éppen ezért további biotechnológiai eljárásokkal kell még optimalizálniuk a méreganyag szerkezetét úgy, hogy közben azért megőrizzék MRSA-ellenes tulajdonságait is. Egy másik elképzelés további mérgező lények felderítése, más fajok mérgének vizsgálata.
„A checacinokkal kapcsolatos új eredményeink mindenesetre azt mutatják, érdemes közelebbről is megvizsgálni a kis, hátborzongató csúszómászók mérgeinek ma még ismeretlen univerzumát” – összegezte a kutatásvezető.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
