Amerikai kutatók vizsgálata szerint az Alcaligenes faecalis nevű baktérium serkenti a sebek gyógyulását, így kifejezetten hasznos lehet a jelenlétük a sérült területen.
Az orvosok részéről is komoly odafigyelést igényel, hogy egy nagyobb sebet úgy lássanak el, hogy az lehetőleg steril maradjon, és ne kerüljön bele olyan baktérium, ami szövődményekhez vezethet, vagy lassíthatja a seb gyógyulását. Könnyen lehet azonban, hogy a jövőben ez másként lesz, és arra törekednek majd, hogy egy bizonyos baktérium minél könnyebben el tudjon majd szaporodni a sebben.
A Pennsylvaniai Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy melyik baktérium segítheti esetleg a sebek gyógyulását. A szakemberek így jutottak el az Alcaligenes faecalis nevű baktériumhoz, amit eredetileg a székletben találtak meg. A kísérletek során azt tapasztalták, hogy a mikroba nagyon hasznosnak bizonyult a krónikus sebek gyógyításában, különös tekintettel a cukorbetegekre. Minderről a Science Advances című tudományos lapban tettek közzé publikációt.
A cukorbetegek esetében különösen nagy probléma, ha kisebesedik a lábuk. Ennek oka, hogy a szervezet összehangolt sebgyógyulási folyamata összeomlik, ami sokkal nehezebbé teszi a krónikus sebek gyógyítását és gyógyulását. Mivel ezeket a sérüléseket nagyon nehéz kezelni, jelentősen megnő a fertőződés veszélye, így sok esetben nem marad más megoldás, mint az amputáció. A hasznos baktériumok alkalmazásával azonban elősegíthető lehet a természetes gyógyulás – írja a BGR.
A kutatók többféle baktériumot is kipróbáltak, így bukkantak rá az Alcaligenes faecalisra. A szakemberek először azt hitték, csak egy mellékesen odakeveredett mikrobáról van szó, ám amikor tenyésztették és kezelni kezdték vele a sebet, azt találták, hogy meglehetősen hatékonyan segíti elő a gyógyulást.
Az egérkísérletek során arra jutottak, hogy a cukorbeteg állatokban a baktérium jelenléte gyorsabban mozgó keratinocitákat eredményezett. A keratinociták a bőr legkülső rétegének az epidermisznek a domináns sejttípusa. Ezek az epidermisz legmélyebb rétegét alkotó, folyamatosan osztódó őssejtektől származnak, differenciálódásuk során pedig keratintartalmú, élettelen szaruréteget hoznak létre a bőr felszínén, amely megvédi a mélyebben fekvő szöveteket a környezet viszontagságaitól.
Hogy pontosan milyen mechanizmus húzódik meg a baktérium és a sebgyógyulás között, egyelőre nem tudni, így ez alaposabb kutatást igényel. Az eredmény azonban meglehetősen biztató.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.