450 tonna: ennyi jeget fognak elhasználni a most kezdődő párizsi olimpián. Franciaország 1900 és 1924 után, harmadjára rendezi meg a játékokat, de nem azért kell ennyi jég, mert téli olimpiát rendeznének.

A jeget gyakran használják a sportolás utáni regenerációhoz, de egy nemzetközi kutatócsoport a British Journal of Sports Medicine tudományos folyóiratban közölt véleménycikkben adott hangot a jégfelhasználást érintő aggodalmainak.

Egészen pontosan a sérülések kezelésére, vagy a gyors felépülés érdekében szoktak például jeges fürdőket, (jeges) kompressziós eszközöket használni a sportgyógyászatban. Az Interesting Engineering felidézi: míg a londoni és az athéni olimpiákon az egészségügyi szakemberek az esetek körülbelül 10 százalékában írtak elő hidegvizes merülőterápiát, Rióban ez már 44 százalék volt. A szakemberek 98 százalékban ajánlották ezt regenerálódásra, és csupán 2 százalékban volt szó egy sérülés kezeléséről.

A 2020-as (de a koronavírus-járvány miatt 2021-ben tartott) tokiói játékok egészségügyi intézményei már 22 tonnányi jeget használtak el, míg az olimpiai faluban további 42 tonna fogyott.

Ez azonban mind semmi a párizsi olimpia 450 tonnára becsült jégfogyasztásához képest.

Az már csak hab a tortán, hogy eredetileg 1624 tonnát szerettek volna rendelni, csak egyetlen beszállító sem tudta ezt vállalni a tenderen – így végül 650 tonnára redukálták ezt a mennyiséget. (Ebből 200 a paralimpiára kell majd.)

Adódik persze a kérdés, hogy mégis mi a gond a jéggel – vízből van, és azzá is lesz, nem? Először is: egyes adatok szerint valóban a jeges merítés a legjobb módja a regenerációnak bizonyos tekintetben, de néhány friss kutatás már felvet néhány hosszútávú negatív hatást. A kutatók szerint, mivel a jég átmenetileg csökkenti a fájdalmat, gyakran félreértik a hosszútávú hatásait – zavart okozhat például az izmok helyreállásában is.

A szakemberek szerint a jeget gyakran használják olyan állítólagos előnyök kiaknázására is, amelyekre nincs is kellő bizonyíték. Egyes esetekben ráadásul lassíthatja a szövetek regenerálódását.

Az egészségügyi hatások terén tehát pro–kontra vannak érvek, van azonban még valami, amiben már nagyobb a konszenzus a 450 tonnányi jéggel kapcsolatban. Ennyi jég ugyanis jelentős környezeti terhelést jelent, hiszen egyrészt elő kell állítani, el kell szállítani az esemény helyszínére, majd tárolni is kell egy hűtött helyen. Nem mellesleg, rendkívül drága is az egész.

A kutatók közleményéből azt lehet kiolvasni, hogy ők sem szeretnék teljesen száműzni a jeget az olimpiákról – a céljuk inkább az, hogy racionalizálják a felhasznált mennyiséget, és csak akkor alkalmazzák ezt a módszert, amikor bizonyíték van a hatékonyságára. Az azonnali fájdalomcsillapítás például egy ilyen terület.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.