Az Európai Űrügynökség Eukleidész (Euclid) nevű űrteleszkópjával az univerzum 95 százalékát kitevő sötét energiát és sötét anyagot tanulmányozzák a tudósok. A kutatók nemrég – az első tudományos projekt keretében – a Földtől mintegy 1500 fényévnyire található Orion-köd felé irányították a tavaly indított szerkezet tekintetét, ami izgalmas eredményeket hozott.

Az első tudományos eredmények egy 24 órán át tartó megfigyelésből származnak. A távcső 11 millió objektumot tárt fel a fénylátható, 5 milliót pedig az infravörös tartományában. Ezek között több tucat olyan bolygót találtak, amelyek szabadon sodródnak az űrben.

Ezek a számítások szerint nagyjából 3 millió évesek lehetnek, vagyis kozmikus léptékben még nagyon fiatalok. Négyszer akkorák, mint a Jupiter, az észlelésük pedig az általuk kibocsátott hőnek köszönhető. A kutatók szerint azért sodródhatnak szabadon, mert nagyon messze vannak a gazdacsillagjuktól ahhoz, hogy pályára álljanak körülötte. Hacsak nem találkoznak egy másik csillaggal, ami befogja őket, valószínűleg sokáig fognak így sodródni, és hatalmas távolságokat tesznek majd meg.

A kutatók emellett új csillaghalmazokat, törpegalaxisokat és nagyon távoli, fényes galaxisokat is találtak, amik az ősrobbanás utáni első egymilliárd évben léteztek.

Ugyanebből a megfigyelésből származnak azok a képek is, amelyeket az Európai Űrügynökség a valaha készült legnagyobb űrfelvételként emleget. A képek között találni egy lélegzetelállító felvételt a Messier 78-ról, a csillagközi porba burkolt, vibráló csillagiskoláról, amely soha nem látott részletességgel tárja fel a gáz és a por összetettségét.

Egy másik képen az Abell 2390 nevű képződmény látható. Ebben több mint 50 ezer, a Tejútrendszerhez hasonló galaxis található. Az ilyen galaxishalmazok akár 10 billiószor nagyobb tömegűek lehetnek, mint a Nap, ennek egy részéről pedig úgy vélik, sötét anyag lehet.

De készült kép az NGC 6744-ről is. Ez a közeli univerzum egyik legnagyobb spirálgalaxisa, de látható rajta a Dorado nevű galaxiscsoport is, melynek tagjai fejődnek és egyesülnek is.

Az űrteleszkóp várhatóan hat éven át végzi majd a küldetéseket, de ha szerencséje van az Európai Űrügynökségnek, annyi időt is megélhet a szerkezet, mint a működésének nemrég 24. évét ünneplő Hubble.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.