Tech hvg.hu 2024. március. 09. 16:03

A Földön egymillió embernek lenne elég 24 órára: 1000 tonna oxigént termel naponta a Jupiter jeges holdja, az Europa

A NASA kutatói a Juno űrszonda adatait feldolgozva arra jutottak, hogy a Jupiter körüli ionizált részecskék hidrogénné és oxigénné bontják a jeges Europa hold jégpáncélját.

Fontos adatokat küldött vissza a Földre a NASA Juno nevű űrszondája, ami a Jupiternél teljesít szolgálatot. Az eszköz által elvégzett mérések azt mutatják, hogy a jeges hold 24 óránként mintegy 1000 tonna oxigént termel. Ez a Földön egymillió ember számára lenne elegendő egy napra.

Az Interesting Engineering azt írja, a szonda még 2022 szeptemberében rögzítette az adatokat, amikor mintegy 354 km-re közelítette meg az égitestet. Az eredményeket most közölték a kutatók a Nature Astronomy hasábjain.

A beszámoló szerint az űrszonda JADE nevű műszere volt az, amit a hold gázkibocsátásának mérésére használtak a tudósok. Adataiból azt lehetett kiolvasni, hogy az Europa másodpercenként 12 kilogramm oxigént termel. A szakemberek azt feltételezik, hogy ennek egy töredéke bejuthat a felszín alatti óceánokba.

NASA / JPL-Caltech / SWRI / PU

Az eredmények különösen fontosak, ugyanis segíthetnek megválaszolni a kérdést, hogy a jégpáncél alatti óceánokban van-e élet.

A szakemberek szerint a Jupiter körül keringő ionizált részecskéknek köszönhető, hogy oxigént termel a Jupiter. Ezek ugyanis becsapódnak az égitest jégpáncéljába, a vízjeget pedig oxigénre és hidrogénre bontják. Vagyis az ionizált részecskék szép lassan erodálják a hold felszínét.

A jövőben még többször is közel repül majd a Juno a holdhoz, így további értékes adatokat nyerhetnek ki belőle. Emellett 2030-ban indulhat a Jupiterhez az Europa Clipper nevű egység, ami kifejezetten az élet kutatásával foglalkozik majd.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.