Régóta foglalkoztatja már a tudósok, hogy mikén működik az ember memóriája, és hogyan hat mindez a képzelőerejére. A válaszokhoz a mesterséges intelligencia (MI) segítségével jutottak közelebb brit kutatók.
Eleanor Spens, az egyetem doktorandusza, a Nature Human Behaviorben megjelent tanulmány egyik szerzője szerint a mesterséges intelligenciákhoz használt generatív hálózatok fejlődése megmutatta, hogy miként lehet információt kinyerni a tapasztalatból, majd azt felidézve elképzelhessük, milyen lehet egy új tapasztalat.
A kutatás során azokra a hálózatokra összpontosítottak, amelyek hippokampusz, valamint a neocortex nevű agyterületeket reprezentálták. Ezek kulcsfontosságú területek, amelyek együtt dolgoznak össze az emlékezés, a képzelet és a tervezés kapcsán.
Spens szerint párhuzam van a múltra való emlékezés és a fogalmakon alapuló képzelet között. Ez egy olyan kognitív folyamat, amely egyesíti az agyban tárolt részinformációkat, valamint az abbéli elképzelést, hogy mi történhetett.
Az MI-t 10 000, egyszerű jelenethez kapcsolódó képpel tréningezték: a rendszer rögzítette a hippokampuszban végbemenő folyamatot. Ezt a kódolt információt aztán újra elindították, hogy betanítsák vele a neocortexet reprezentáló neurális hálót.
Mi történik az agyban, amikor megijedünk? Magyar kutatók fedeztek fel valamit
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének munkatársai legújabb vizsgálatuk alapján leírták, hogy milyen mintázatok alakulnak ki az agy memóriaközpontjában ijesztő ingerek hatására, illetve vannak-e olyan neuronális válaszok, amelyek kifejezetten kellemetlen vagy félelemkeltő ingereket kódolnak.
Ez utóbbi megtanulta hatékonyan, fogalmi szinten ábrázolni a jeleneteket – magyarázza a WioNews.
A folyamat pontosan azt mutatja meg, hogy az emberek hogyan használják a múltbéli tapasztalatokat arra, hogy előrejelzéseket készítsenek. Ez a túléléshez egy elengedhetetlen képesség. A kutatás rávilágít arra, hogy a hippokampusznak milyen fontos szerepe van az új tapasztalások kódolásában, lehetővé téve, hogy olyan egyedi tulajdonságokra összpontosítson, amit a neocortex nem képes reprodukálni.
Spens szerint a tanulmány nemcsak segíti az emlékezet és a képzelet bonyolult kölcsönhatásának mélyebb megértését, hanem rávilágít arra is, hogy a generatív mesterséges intelligencia segíthet megfejteni az emberi agyban zajló kognitív folyamatokat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.