Fontos felfedezést tettek az elhízásra megoldást kereső kutatóorvosok: az időszakos böjtnek – mely során egy napon belül jellemzően 8–10 órás időablakban eszik csak valaki – kulcsszerepe lehet az egészséges testsúly megőrzésében. A kulcs a bélrendszerben és az agyban keresendő, ezeknél vezet jelentős változásokhoz ez a böjtölési forma.

Kínai kutatók 25 elhízott önkéntest tanulmányoztak egy 62 napos időszak során. Ezalatt egy olyan programban vettek részt mindannyian, melyben szigorúan szabályozták a kalóriabevitel idejét.

Az eredmények két fronton is megmutatkoztak: egyrészt átlagosan 7,6 kilogrammot adtak le az alanyok (ez a tömegük átlagosan 7,8 százalékát jelentette). Emellett azonban figyelemre méltó az is, hogy a kutatók bizonyítékot találtak egyes, az elhízáshoz kapcsolható agyi régiók aktivitásváltozására, valamint egyes bélmikrobákban is változásokat figyeltek meg – derül ki a Frontiers in Cellular and Infection Microbiology folyóiratban publikált tanulmányból.

Ez a kettő persze kapcsolatban áll egymással, noha az jelenleg nem ismert, hogy mi okozza ezeket a változásokat, valamint az sem, hogy a bélrendszer befolyásolja az agyat, vagy épp az agy a bélrendszert.

A 16:8-as diétáról bebizonyították, hogy hatékony, és még a rákmegelőzésben is lehet szerepe

Pozitív eredményeket mutatott a Mainzi Egyetem kutatóinak vizsgálata, mely a 16:8-as böjtölésre fókuszált. A résztvevők több egészségügyi mutatója is javult, sőt annak IGF-1 hormonnak szintje is csökkent, amely a daganat növekedésében játszik kulcsszerepet.

Az azonban jól ismert, hogy a bélrendszerünk és az agyunk szorosan kapcsolódik egymáshoz. Ez pedig jelentheti azt, hogy bizonyos agyi régiók kezelése révén szabályozható lehet a táplálékbevitel. Az agyi aktivitásban mutatkozó változások olyan régiókban voltak megfigyelhetőek, melyekről köztudott, hogy fontos szerepet töltenek be az étvágy és a függőségek szabályozásában is.

A vér- és székletminta-elemzés is arra mutatott rá, hogy a bélrendszer mikrobiomjának változásai kapcsolhatók bizonyos agyi területekhez. Például olyanokhoz, amelyek az akaraterőnkért felelősek a táplálkozás során.

De milyen gyakorlati jelentősége lehet ennek a felfedezésnek? A világban – húzza alá a Science Alert – egymilliárd emberről feltételezik, hogy elhízott, ami számos súlyos betegség kockázatát növeli. Ha jobban megismerjük az agy és a bélrendszer kapcsolatát, és hogy miként függenek egymástól, az jelentős előrelépést jelenthet az elhízás megelőzésében és kezelésében egyaránt.

A nagy kérdés most az, hogy miként, milyen mechanizmussal kommunikál egymással a két szerv(rendszer) az elhízottaknál, például fogyás közben.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.