Nem is kell annyira régre visszamenni az időben: 2010 nyarán a Firefox még a böngészőpiac 34,1 százalékát uralta. Érdekes volt a története: az 1990-es évek végén a Microsoft gőzerővel kezdte el nyomni az Internet Explorert, és négy éven belül a piac 75 százaléka volt az övé. Számos trösztellenes vizsgálattal kellett szembenéznie emiatt, azonban az IE előtt uralkodó Netscape böngésző mögött állók nem várták meg ezek eredményét, inkább nyílt forráskódúvá tették a böngésző kódbázisát, és létrehozták a nonprofit Mozillát. A Mozilla 2002-ben elindította a Firefox böngészőt, hogy választást adjon a felhasználóknak. Először a Netscape elkötelezettjei, valamint a nyílt forráskód és a Linux rajongói költöztek rá, idővel pedig rengeteg követőre tett szert. Sikerült is 2010-re lecsökkenteni az IE piaci részesedését – olvasható a Mozilla honlapján.

2010 óta azonban a Firefox lejtmenetben van – legalábbis a ZDNet szerint. A részesedése egyre csekélyebb, sőt van olyan felmérés, amelyik szerint irrelevánssá vált, legalábbis az Egyesült Államokban.  Az Egyesült Államok szövetségi kormányának digitális elemzési programja (DAP) futó számlálást ad az Egyesült Államok kormányzatának webhelylátogatásairól az elmúlt 90 napban. Ez ugyan nem árul el sokat a globális webböngészőhasználatról, de még mindig ez a legjobb információ az amerikai webböngésző-felhasználókról. A legjobb webböngésző pedig a DAP elmúlt 90 napos 5,27 milliárdos látogatása szerint pont olyan, mint az elvárható: a Google Chrome 47,9%-kal. A piac mindössze 2,2%-át birtokló Firefox már egyáltalán nem számít.

Kicsit azért más a helyzet, ha a StatCounter adatait nézzük. A Statcounter több mint 3 millió olyan webhelyet követ nyomon, amelyek forgalomelemző szolgáltatását használják. A cég azt állítja, hogy havonta több mint 15 milliárd oldalmegtekintést követ, és nyers oldalletöltésekre alapozza a számait. A StatCounter 2023 decemberében globálisan a negyedik helyre sorolja a Firefoxot, 7,62 százalékos piaci részesedéssel. Megelőzi a Safari (8,96 százalék), az Edge (11.9 százalék) és magasan elhúzva a Chrome (65,23 százalék).

StatCounter

Magyarországon viszont továbbra is népszerű a Firefox, akárcsak a régi szép időkben, a második helyen (18.37 százalék) áll a Chrome (63,62 százalék) mögött. Nálunk messze nem annyira népszerű a Safari, mint globálisan.

Mindenesetre a Firefox lejtmenete tagadhatatlan, és ezt még a vállalatnál is beismerik. 2017-ben, majdnem egy évtizeddel a Chrome megjelenése után, a Mozilla vezérigazgatója, Chris Beard bevallotta: „A Firefox nem tartott lépést a piaccal és azzal, amit az emberek igazán akarnak. Sok kemény Firefox-rajongó ma már boldog Chrome-felhasználó." Sok egykor elkötelezett Firefox-rajongó sem elégedett a böngésző jelenlegi állapotával. Egyikük nemrégiben számos panaszt sorolt fel, például a szolgáltatások folyamatos eltávolítását, a rossz kódolási paradigmákat vagy a gyenge memóriakezelést. A ZDNet kis is mondja az ítéletet: a Firefox egyszerűen már nem működik olyan jól a fejlesztők vagy a hétköznapi felhasználók számára, akik csak a böngészőjüket szeretnék használni.

A Mozilla továbbra is adományokat kér, az „internet az emberek által, az emberekért” szlogen jegyében, illetve hogy ellensúlyozhassa az elvetemült technológiai cégeket. A számok azonban másról árulkodnak. A Mozilla 2022-es pénzügyi jelentése szerint a vállalat 593 millió dolláros bevételéből 510 millió a Google-tól származik, azaz a Mozilla csak azért marad fenn, mert a Google évente több százmillió dolláros jogdíjat fizet neki. Ez cseppet sem tetszik a felhasználóknak. Mint ahogy az sem, hogy a Mozilla vezetői is szép summát visznek haza havonta. Sokan inkább a böngésző fejlesztésére, például a mesterséges intelligencia bevonására költenék ezt a pénzt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.