Tech hvg.hu 2024. január. 09. 16:03

OpenAI: Muszáj lopni, ha valaki mesterséges intelligenciát akar csinálni

A The New York Times kiadója szerint az OpenAI nem használhatja engedély nélkül a megjelent írásokat, mert azt szerzői jog védi. Miközben az OpenAI a méltányos használattal védekezik, más fejlesztő cégek is pert kaptak a nyakukba.

A mesterségesintelligencia-rendszereket – mint amilyen például a ChatGPT is – nagy és minőségi adatkészletekkel kell betanítani. Mivel nem lehet akármilyen adatot – például hétköznapi felhasználók nyilvánosan elérhető Facebook-bejegyzéseit – használni, nemrég felmerült, hogy 2026-ra már nem lesz mivel tovább tanítani az algoritmusokat, olyan gyorsan tanul a mesterséges intelligencia. A minőségi adatot azonban szerzői jog védi.

A legnépszerűbb chatbotot is fejlesztő OpenAI szerint a szerzői joggal védett adatokhoz való hozzáférés nélkül lehetetlen lenne olyan mesterséges intelligenciát készíteni, mint amilyen a ChatGPT is.

Néhány hete a The New York Times kiadója az OpenAI-t és a Microsoftot is beperelte, mert szerinte a két cég engedély nélkül használja a megjelent tartalmakat a mesterséges intelligencia trenírozásához.

Az OpenAI szerint „mivel a szerzői jog ma gyakorlatilag minden emberi megnyilvánulási formára kiterjed – beleértve a blogbejegyzéseket, fényképeket, fórumbejegyzéseket, szoftverkód töredékeket és kormányzati dokumentumokat – lehetetlen lenne a mai vezető mesterséges intelligencia modelleket kiképezni a szerzői joggal védett tartalmak nélkül.”

Ha a rendszereket csak a szabadon elérhető könyvekkel és rajzokkal tanítanák be, az olyan mesterséges intelligenciát eredményezne, ami egészen biztosan nem felelne meg a mai emberek igényeinek. Ezt arra alapozva állítja az OpenAI, hogy a szerzői jog korlátozása alól hosszú évtizedek, vagy akár egy évszázad után oldják csak fel a műveket, így azok nyelvezete és kinézete nem a mai ember nyelvhasználatát tükrözi. Cserébe viszont a mesterséges intelligencia is úgy tanulna meg beszélni, ahogy az emberek beszéltek mondjuk 100 évvel ezelőtt.

Ezzel az OpenAI gyakorlatilag elismerte, hogy jogvédett tartalmakat használ engedély nélkül. Azaz lop.

A vállalat az ellene indított eljárásokban azzal védekezik, hogy a szerzői joggal védett anyagok felhasználása „méltányos használatnak” minősül, a szerzői jogi törvény pedig nem tiltja az oktatási célokra való felhasználást. Ez így persze az „oktatási cél” viszonylag szabad értelmezésének tűnik – de erről majd a bíróságnak kell döntenie.

Kipróbálták, és 100 százalékban kiszúrja az új mesterséges intelligencia, ha egy dolgozatba besegített a ChatGPT

A Kansasi Egyetem kutatói ahelyett, hogy általános megoldást kerestek volna a mesterséges intelligencia kiszűrésére a tudományos munkákban, olyan algoritmust fejlesztettek, ami a kémiával kapcsolatos cikkekre fókuszál. Az eredmény lenyűgöző.

Korábban egyébként 20 szerző, köztük a Trónok harca-könyveket is jegyzői George R.R. Martin is beperelte az OpenAI-t azért, mert szerinte az anyagok engedély nélküli felhasználása lopásnak minősül.

A Getty Images a Stable Diffusiont, a képgenerálásra használható Stability AI fejlesztőjét perelte be az Egyesült Államokban, Angliában és Walesben. Amerikában a zenei kiadók – köztük az Universal Music – is perre mentek. A Claude chatbot mögött álló, az Amazon által támogatott Anthropicot perelték be, amiért engedély nélkül használta a kiadóhoz tartozó dalokat a rendszer betanítására.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.