A Kaliforniai Egyetem és az Oxfordi Egyetem kutatói decemberben végeztek felmérést vezető mesterségesintelligencia-kutatók körében. 2778 tudóst faggattak a mesterséges intelligencia jövőjével kapcsolatos véleményükről. Bár hangsúlyozottan véleményről van szó, ami természetesen nem tekinthető objektív igazságnak, azonban – idézi a Gizmodo a felmérést készítőket – a technológiával és a múltbeli fejlődés dinamikájával kapcsolatos ismereteik jó lehetőséget kínálnak ahhoz, hogy megalapozott találgatásokat tegyenek az MI jövőjéről.

Rövid távon még csak nem is lenne nagy baj a mesterséges intelligenciával, amelyik akár top 40-es dalt szerezhet vagy elismert bestsellert írhat, sőt a kutatók nagyjából 68 százaléka gondolja úgy, hogy az emberfeletti mesterséges intelligencia jó következményei valószínűbbek, mint rosszak. Azonban még ezen optimistáknak is nagyjából a fele a nullától eltérő, átlagosan 5 százalék esélyt ad az emberi kihalásnak a MI miatt. Széles körű egyetértés volt abban, hogy a mesterséges intelligencia kockázatainak minimalizálását célzó kutatásokat kiemelten kell kezelni, viszont a megkérdezettek körében nem volt egyetértés abban, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésének fel kell-e gyorsulnia vagy inkább lassulnia kellene.

Sikerülhetett megcsinálni valamiféle szuperintelligenciát az OpenAI-nál, úgy megijedtek, hogy rögtön megpróbálják kordában tartani

Hónapokkal ezelőtt érhetett el áttörést a mesterséges intelligencia fejlesztésében az OpenAI. A ChatGPT mögött is álló cégnél állítólag többen meg is ijedtek attól, mire képes a szuperintelligencia.

A mesterséges intelligencia kutatóinak több mint 80 százaléka „rendkívüli” vagy „jelentős” aggodalmának adott hangot a téves információk terjesztését lehetővé tevő mesterséges intelligencia miatt. Sokan vélik úgy, hogy a MI-rendszerek súlyosbítják a gazdasági egyenlőtlenséget, és hogy a mesterséges intelligenciának komoly szerepe lehet tervezett vírusok létrehozásában.

Ami a félelmeket illeti: a legnagyobb MI-fejlesztő cégek gyakran hivatkoznak a biztonságra. Decemberben például az OpenAI kiadta első tanulmányát a szuperhumán mesterséges intelligencia és az emberi értékek összehangolásáról. Az Anthropic mesterséges intelligencia-rendszereinek alapszabálya pedig biztosítja, hogy azok a társadalmunk szabályaival összhangban működjenek. De vajon ezek a módszerek valóban működni fognak az embernél okosabb mesterséges intelligencia modellekkel? Ezt egyelőre még nem tudhatjuk, ugyanis a MI ma még nem annyira okos. Azonban az idő nekik dolgozik. A szakértők arra számítanak, hogy a mesterséges intelligencia még 2033 előtt képes lesz Lego-kockákat összeszerelni, újonnan felfedezett nyelveket lefordítani és videójátékokat készíteni. 2063-ra pedig egy sebész vagy akár egy mesterségesintelligencia-kutató feladatát is elláthatja.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.