Tech hvg.hu 2023. december. 29. 11:03

Mintha magát a poklot látnánk: holnap minden eddiginél közelebb merészkedik a Juno űrszonda a Jupiter vulkanikus holdjához

A Jupiter Io nevű holdjának felszínén az extrém gravitációs körülmények miatt a legaktívabb vulkanikus tevékenység figyelhető meg a Naprendszerben. Ezt most a NASA Juno űrszondája is megerősítheti.

Fontos manőverrel zárja az évet a Juno űrszonda, vele együtt pedig a NASA. A szervezet közlése szerint december 30-án minden eddiginél közelebb kerül majd az eszköz a Jupiter egyik legizgalmasabb holdjához. Ha minden a tervek szerint halad, és nem kell módosítani a Juno űrszonda pályáját, akkor szombaton csupán 1500 kilométerre lesz majd a szerkezet az Io felszínétől.

Hogy ez mennyire fontos pillanat lesz, azt jól érzékelteti, hogy a korábbi, májusi és júniusi elrepülés során a Juno 10 ezer és 100 ezer kilométer közötti távolságból láthatta csak a holdat – írja a Gizmodo.

Az égitest azért is különleges, mert a felszínén vulkáni tevékenység van. Ez eleve kevés égitestre jellemző a Naprendszerben, a hold azonban ezek közül is kitűnik, ugyanis a legaktívabb ilyen objektum mind közül. A vulkanikus tevékenységet a Jupiter gravitációja által keltett ár-apály jelenség is erősíti.

NASA

Scott Bolton, a Juno-csapat vezető tudósa szerint a korábbi és a mostani adatok segítségével a kutatók megvizsgálhatják, hogy miként változnak a vulkánok az Io felszínén. Kiderülhet, hogy a vulkánok milyen gyakran törnek ki, milyen fényesek és melegek, hogyan változik a lávaáramlás formája, és miként kapcsolódik az Io aktivitása a Jupiter magnetoszférájában lévő töltött részecskék áramlásához.

22 éve nem készültek ilyen közeli képek a Jupiter egyik holdjáról, ahol talán élet is van

Mindössze 352 kilométerre volt az Europa felszínétől a Juno űrszonda, amikor képeket készített a felszínéről.

A Juno egyébként korábban lefotózta már az Io felszínét: a 80 ezer kilométerről készített fotókon úgy néz ki az égitest, mintha magát a poklot látnánk. Az űrszonda azonban nemcsak ezt az egy holdat vizsgálja: nemrég 1046 km-re repült el a Ganymedes felszínétől, amely során szerves anyagok jelenlétére bukkant.

A tervek szerint az űrszonda 2024 februárjában ismét 1500 km-re közelíti majd meg az Io-t, így kétszer is szemügyre vehetik majd a tudósok, hogy milyen állapotok uralkodnak az égitest felszínén.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Itthon Martini Noémi 2024. december. 28. 10:00

„Nincs még egy ország, ahol különbséget tesznek menekült és menekült között” – hogyan élnek az állami támogatástól elesett kárpátaljai menekültek?

Augusztus vége óta nem jár állami lakhatási támogatás több ezer kárpátaljai menekültnek. Vannak, akik alkalmi munkából ki tudják termelni a lakbért, másoknak a Máltai Szeretetszolgálat továbbra is finanszírozza a lakhatást, de rengetegen tűnnek el nyomtalanul a rendszerből, és olyanokról is hallani, akik arra kényszerültek, hogy visszatérjenek Kárpátaljára. Az utóbbi négy hónapban több érintett családdal és szállásadóval maradtunk kapcsolatban, hogy megtudjuk, hogyan élnek túl. Három helyszín, három különböző sors.