Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egy mesterséges intelligenciával dolgozó új rendszerrel a jövőben könnyebben lehet majd kiszűrni az emberben azokat a genetikai mutációkat, amelyek megbetegedést okozhatnak.
A genetikai mutációk kritikus betegségekhez vezethetnek, ezért fontos mielőbbi felismerésük. Ebben segíthet az a mesterséges intelligencia, melyet az amerikai Illumina biotechnológiai cég fejlesztett ki egy nemzetközi kutatócsoport bevonásával.
A tudósok kezdetben 800 egyedi mintát szekvenáltak 223 főemlősfajból, a makiktól egészen a gorilláig. Ezt aztán a PrimateAI-3D nevű rendszerük segítségével igyekeztek alaposabban megvizsgálni.
Ez a ChatGPT mögött is futó mélytanuló nyelvi architektúrára épül, ám elsősorban genomikai, nem pedig nyelvi szekvenciák modellezésére tervezték. A csapat a természetes szelekciót használva olyan genetikai változásokat mutatott be a rendszernek, ami nem okozott megbetegedést. Ennek köszönhetően a mesterséges intelligencia el tudta különíteni a jóindulatú evolúciós genetikai változásokat a betegséget okozó mutációtól.
A Science-ben megjelent publikáció szerint ezután már 400 ember egészségügyi adatait mutatták meg az algoritmusnak, hogy azonosítsa a potenciálisan káros mutációkat. A kutatók úgy találták, a rendszer lenyűgözően teljesített a genetikai betegségek kockázatának felmérésében.
„Bár 8 milliárdan vagyunk a bolygón, a genetikai sokféleségünk még mindig olyan, mint a 10 000 közös ősből álló eredeti populáció, amelyektől mindannyian származunk” – magyarázta a The Next Webnek Kyle Fahr, a tanulmány vezető szerzője.
Két nap helyett 30 perc alatt jelzi az új mesterséges intelligencia, hogy Alzheimer-kóros lesz-e valaki
Az amerikai Harvard Egyetem és az Nvidia közösen fejlesztették ki az AtacWorks nevű rendszert, amely nemcsak időben rövidíti le a sejtek genomelemzését, de a jelenleginél olcsóbbá is teszi a metódust.
A kutatás arra is rávilágított, hogy egy olyan genetikai változás, ami egy főemlős számára természetes szelekciót jelent, az ember esetében 99 százalékos valószínűséggel nem okozna megbetegedést.
A tanulmányt a jövőben más kutatók is felhasználhatják arra, hogy pontosabb előrejelzést készítsenek a potenciális genetikai betegségek megjelenéséről.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
