Emberektől nyert szaglóhámsejtek segítségével vizsgálták finn kutatók azt, hogy milyen hatással lehet a dízelautók által kibocsátott füst a szaglásunkra.
A forgalomból eredő károsanyag-kibocsátás kártékony hatásai széles körben ismertek, ám most kiderült, hogy az egyik legfontosabb érzékszervünket, az orrunkat is összezavarhatja – egészen pontosan az orrüreg felső részében elhelyezkedő szaglóhámot (olfactory mucosa).
Erre a megállapításra a Kelet-finnországi Egyetem kutatóinak új tanulmánya jutott. Ez az első vizsgálat, mely a különféle dízel üzemanyagok, valamint az autók által kibocsátott káros anyagokat vizsgálta emberektől nyert szaglóhámsejt-modelleken.
Vizsgálataik során a szakemberek a káros anyagok génexpresszióra gyakorolt hatása mellett azt is górcső alá vették, hogy milyen különbségek vannak a megújuló dízel üzemanyagok és a hagyományos, fosszilis változatok kártékony hatásai között. Kitértek továbbá az olyan utókezelési megoldások kibocsátásra vonatkozó hatásaira is, mint mondjuk a részecskeszűrő.
Mire bevezetnék, tényleg nem lesz sok értelme az Euro 7 szabványnak
Jóváhagyták az EP-ben, hogy lényegében maradjon minden a régiben.
Az eredmények pedig elég letaglózók: a molekuláris szintű vizsgálat rámutatott, hogy a káros anyagok több, a sejtek szabályozásában részt vevő rendszert is megzavartak.
Egyebek mellett a gyulladásos válaszreakciókhoz, valamint több, a szagláshoz köthető génexpresszióban is jelentős változásokat figyeltek meg a kutatók.
Az is kiderült, hogy a megújuló dízelüzemanyagnak kevesebb káros hatása volt, és az utókezelő technológiák is hatékonynak tűnnek – mutat rá a Science of The Total Environment folyóiratban publikált tanulmány.
Ezek az eredmények alátámasztanak olyan, korábbi vizsgálatokat, amelyek az ultrafinom – 100 nanométernél kisebb – részecskék agyra gyakorolt káros hatásait hangsúlyozzák a szaglópályán (olfactory pathway) át. Az új tanulmány hasznos lehet a különböző, a káros hatások mérséklésére és a megelőzésre irányuló stratégiák kidolgozásához – jegyzi meg az Interesting Engineering.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.