Az elmúlt időben több beszédet is tartott Karikó Katalin a Magyar Tudományos Akadémián – ezekben számos érdekes és fontos részletre tért ki a kutatásokról és a tudományról, több esetben személyes példáján keresztül. Most ön is megtekintheti ezeket az előadásokat.
Mint arról beszámoltunk, Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus érdemelték ki idén a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Ők ketten szabadalmaztatták még 2005-ben a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazását, melyen a Pfizer/BionTech és a Moderna koronavírus elleni vakcinája is alapszik.
Most három, Karikó munkásságával összefüggő videót gyűjtöttünk csokorba, melyek mindegyike kapcsolható az immáron Nobel-díjas kutató legnagyobb felfedezéséhez – melynek döntő szerep jutott abban, hogy a koronavírus-világjárvány miatt mára nem kell újra és újra lezárásokat és korlátozásokat átélnünk.
Karikó Katalin: „Arra kell koncentrálni, amin tudunk változtatni"
A legfontosabb, hogy örömmel végezzük a munkánkat - mondta Karikó Katalin hétfőn újságíróknak, azt követően, hogy bejelentették, Drew Weissmannal megosztva nekik ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért.
Az első, a MTA 194., rendes közgyűlésén készült felvételen arról beszél Karikó Katalin az előadásában, hogy honnan indult, és milyen szakmai utat tett meg addig, hogy kifejlesztette az mRNS-vakcinát.
Megtudható több meglepő részlet is, például, hogy hogyan álltak össze a legújabb generációs oltási technológia elemei, és hogy milyen magas szinten zajlott a genetikai kutatás már évtizedekkel az elmúlt évek géntechnológiai forradalma előtt.
Egy másik felvételen arról értekezett a kutató fiatalok előtt, hogy mi motiválja a legjobban, milyen célokat érdemes kitűzni ezen a pályán, és hogy hogyan lehet megőrizni a lelkesedést az esetleges kudarcélmények mellett.
Az előadásban a szakember azt is részletezi, hogy hogyan kell több száz kísérleti eredményt feldolgozni, hogyan lehet tájékozódni a tudományos irodalomban – de kitér például a tudományos együttműködések fontosságára is.
Végezetül, szintén kapcsolódva a munkásságához, álljék itt egy videó a koronavírus-vakcinák hatásmechanizmusáról is – az MTA tájékoztató-videójában hasznos részleteket lehet megtudni arról, hogyan is működnek a koronavírus-oltások, például milyen szerep jut benne a tüskefehérjének.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.