Az Antarktisz körüli tengerjég kiterjedése utoljára 1986-ban volt rekordalacsony szinten. Most ahhoz képest is 1 000 000 négyzetkilométeres a hiány.
Aggasztó híreket közöltek a tudósok arról, mi zajlik jelenleg az Antarktisznál. Az amerikai Nemzeti Hó és Jég Adatközpont (National Snow and Ice Data Center, NSIDC) szerint valószínűleg megdőlt a kontinens körüli éves maximális tengerjég rekordja, de nem jó értelemben véve: sosem volt még ilyen kevés – írta meg a The Guardian.
Az Antarktisz jege minden év szeptemberében éri el a maximális kiterjedését. 1981 és 2010 között ez az átlag 18,71 millió négyzetkilométer volt. Az NSIDC adatai szerint az idei maximális kiterjedést szeptember 10-én érte el a jég, ami 16,96 millió négyzetkilométert jelentett. Azóta ez már olvadásnak indult.
A lap szerint a mostani eredmény nagyjából 1,75 millió négyzetkilométerrel kevesebb a sokéves átlaghoz képest, valamint 1 millió négyzetkilométerrel múlja alul az eddig 1986-os rekordalacsony maximumot.
Will Hobbs, a Tasmania Egyetem tengerijég-kutatója szerint április óta nagyon lassú ütemben nőtt a jég kiterjedése, májusban már egyértelmű volt, hogy negatív rekordra kell készülni. A Ross-tenger régiójában valószínűleg a meleg szélnek köszönhető, hogy nem volt rendesen jegesedés, a kontinens többi részén azonban az időjárással nem magyarázható meg a jégvesztés.
Az Antarktiszt körülvevő tengerjég viszonylag stabil volt, egészen addig, amíg 2016-ban meg nem dőlt a nyári mélypont. Azóta több rekord is született, a legutóbbi nyári minimum mélypontjának rekordja például 2023 februárjához köthető.
A háttérben szinte biztosan a globális felmelegedés hatása áll, a kutatók azonban még vizsgálják, azon belül pontosan mi lehet a probléma forrása. A tengerjég elvesztése Hobbs szerint összhangban áll az éghajlatváltozással kapcsolatos előrejelzésekkel.
Egy 7,5 millió évente egyszer megtörténő jelenség indult el az Antarktisznál
Nehéz szavakban kifejezni, mennyire súlyos a helyzet a bolygónk többi részére is nagy hatással lévő Antarktisznál, vélik a kutatók. Az ok egyértelmű: az ember.
Mindez olyan drámai eseményekkel jár együtt, mint például a császárpingvin pusztulása. Legutóbb 10 ezer fióka fulladhatott meg, mert elolvadt alattuk a jég.
Ariaan Purich klímatudós szerint az antarktiszi tengerjég elvesztése messzemenő következményekkel jár a bolygóra nézve. A tengerjég azt is megakadályozná, hogy a szárazföldi jég belecsússzon a tengerbe, így viszont ennek egyre kevesebb akadálya lesz. Ráadásul – mondja Purich – a felszínről egyre kisebb terület fogja visszaverni a napfényt az űrbe, ami tovább katalizálja a bolygó felmelegedését.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.