A légiforgalmi irányítók munkáját segítheti, esetleg válthatja ki a jövőben a mesterséges intelligencia, a Project Bluebird keretein belül ugyanis már fejlesztik az erre szolgáló gépi eszközt.
A mesterséges intelligenciáról sokat hallunk az elmúlt hónapokban, nem is csak feltétlen az olyan chatbotok miatt, mint a ChatGPT – az igazi érdekesség az a mögöttes technológia, amellyel különböző szolgáltatásokat lehet felokosítani.
A technológia rövidesen a légiforgalmi irányításban is megjelenhet, azzal a céllal, hogy módot keressen a légiközlekedés környezeti hatásainak csökkentésére – üzemanyag-hatékony útvonalak keresésével –, valamint a torlódások elkerülésére.
Brit kutatók egy olyan számítógépes modellt készítettek, amelyben minden repülő mozgását a mesterséges intelligencia irányítja a hús-vér légiforgalmi irányítók helyett, melyekből egyébként is hiány van, és a képzésük is három évig tart.
Elképesztő mennyiségű vízbe kerül, amikor ön begépel egy sort a mesterséges intelligenciának
A Google és a Microsoft is jelentősen növelte vízfogyasztását egy év leforgása alatt, ennek hátterében jelentős részben a mesterséges intelligencia terjedése áll. A ChatGPT betanításához például 700 ezer liter vízre volt szükség.
A Project Bluebird azt is vizsgálja, hogy a mesterséges intelligencia miként tudná segíteni a légiforgalmi irányítók munkáját, vagy esetleg egyszer kiváltani őket. A projektben az Egyesült Királyság légiforgalmi szolgáltatója (NATS) mellett több oktatási és kutatóintézmény is részt vesz.
A mesterséges intelligenciát a NATS adatbázisából tanították be, mely rengeteg korábbi adatot is tartalmaz – több mint 10 millió repülését.
Mint a Financial Times írja, most megkezdődik az emberi és az MI-légiirányítók közös munkája – egyelőre azonban csak egy, a valós légtérforgalmat imitáló szimulációval.
2026-ra már olyan kísérleteket szeretnének végezni a kutatók, melyek során a mesterséges intelligenciát valós idejű repülési adatokon tesztelik, így lehetőség nyílik arra, hogy az MI-t közvetlenül össze tudják vetni az emberi döntéshozatallal – de tényleges döntéseket még nem tud majd hozni a mesterséges intelligencia.
Nagy és kisebb nyelvi modellek: melyikről mennyire van szó?
A ChatGPT berobbanása óta egyre-másra kerülnek elő a mesterséges intelligencia (MI) különféle változatai, de ez mit sem módosítja azt a tényt, hogy mindenki az amerikai OpenAI fejlesztéséről beszél.
A gyors átállás azonban nem valószínű, mely bizonyára jó hír az állásukért aggódó légiforgalmi irányítóknak – ha a fent említett kutatás sikerrel jár, még akkor is éveken át tartó teszteken kell átesnie az MI-nek. Természtetesen az sincs kőbe vésve, hogy ez teljesen kiváltja az emberi munkaerőt – lehet, hogy csak a munkát segítő eszköz lesz.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.