Bár korábban úgy tűnt, némi javulás kezdődött a Nagy Korallzátonynál, de újabb romlás indult, és fokozott veszélynek van kitéve.
Az óceánok hőmérsékletének évszakos emelkedésével tovább romolhat az ausztráliai Nagy Korallzátony állapota. Az ország legjelentősebb tengerkutató intézete szerdán közölte: attól tart, hogy a korallok kifehéredése az idén is jelentős mértékben folytatódik.A zátony egyes részein a javulás ígéretes jelei mutatkoztak, mígnem 2022-ben újabb romlás indult.
Az ausztrál tengerkutató tudományos intézet kijelentette, hogy a bár a zátony állapota valamennyire stabilizálódott a viszonylag enyhe idei nyáron, továbbra is veszély fenyegeti.
Az intézet igazgatója, David Wachenfeld közölte, hogy a korallzátony fokozott veszélynek van kitéve, miután az általános felmelegedés súlyosabb és gyakoribb kifehéredési időszakokat idéz elő.
Az ausztrál meteorológiai hivatal szerint „feltehető”, hogy El Niño-típusú időjárási jelenség alakul ki a térségben a következő hetekben, ami emeli a Csendes-óceán vizének hőmérsékletét, és újabb korallfehéredéssel fenyeget. Az Európai Unió Kopernikusz Földfigyelő programja jelentette, hogy a július egyharmad Celsius-fokkal volt melegebb, mint a korábbi rekord.
Lassan teljesen mindegy, mit teszünk: elesik a Nagy-korallzátony, visszafordíthatatlan következményei mutatkoznak a klímaváltozásnak
Visszafordíthatatlanok lehetnek a klímaváltozás Nagy-korallzátonyra gyakorolt hatásai az elkövetkező évtizedekben - derült ki az ausztrál kormány által kiadott friss jelentésből.
Carlo Buontempo, a Kopernikusz igazgatója szerint a mostani állapotot nem csupán az El Niño és az általános felmelegedés idézte elő. A kutató szerint a melegedés egyik oka meglepő módon az új hajózási szabályok következtében a levegő tisztulása.
A másik lehetséges ok egy vulkánkitörés miatt a levegőbe került 150 millió tonna víz. 2022 januárjában a Hunga Tonga-Hunga Ha'apai tenger alatti vulkán több mint 165 millió tonna gőzt lövellt a levegőbe. Mindkét elmélettel kapcsolatban folyik a kutatás.
Michael Diamond, a Floridai Állami Egyetem tudósa szerint „az elsőszámú gyanúsított” a tengerhajózás. A hajók korábban szennyezőbb üzemanyaggal közlekedtek. Ennek égésterméke visszaverte a napsugárzást, ami hűtötte az éghajlatot, és kis részben visszafogta az általános felmelegedést. Egy 2020-ban elfogadott nemzetközi hajózási szabályozás következtében azonban legalább 80 százalékban csökkent a „hűtő részecskék” aránya, ami hirtelen nagy változást jelentett a rendszerben – közölte Tianle Yuan, az amerikai űrhajózási hivatal és a Maryland Egyetem munkatársa.
Nem túl rózsás a Nagy-korallzátony jövőképe
Gyakoribb és hevesebb hőhullámok várhatók az ausztráliai vizeken, ami fenyegeti a Nagy-korallzátonyt is - közölte egy ausztrál környezetvédő szervezet abból az alkalomból, hogy az ENSZ egy szakértői csoportja megkezdte a világörökségi listán is szereplő korallzátony állapotának felülvizsgálatát.
Világszinten az óceánok átlagos hőmérséklete április óta rendszeresen meghaladja az évszakra jellemző hőmérsékleti rekordokat. David Wachenfeld szerint egyetlen jelentős zavar képes tönkretenni a korallzátony eddigi javulását.
Az év elején az UNESCO szakemberei levették a különleges természeti képződményt a veszélyeztett világörökségi színhelyek listájáról. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete először 2010-ben kongatta meg a vészharangot a korallzátony állapotának romlása miatt. Az óceánban bekövetkezett hőhullámok 2016-ban, 2017-ben, 2020-ban és 2022-ben idéztek elő kifehéredést a korallzátonyban.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.