A Perseverance többszáz képet készített a Marson a Jezero kráternél, ahol az élet nyomai után kutat. Az üledékes kőzetek most egy vadvizi folyamról árulkodnak.
A NASA Mars-járó robotja, a Perseverance egy kiszáradt folyódeltában kutat az ősi élet nyomai után, amely egykor a bolygó egy nagy krátertóját táplálta vízzel. A NASA kutatói most egy olyan folyó nyomaira bukkantak, ami mélyebb és erősebb sodrású volt, mint azt eddig gondolták.
A mérnökök a Mastcam-Z műszerrel készített több száz képből két mozaikképet állítottak össze, amelyek alapján úgy tűnik, legalább egy, a Jezero-kráterbe ömlő folyó meglehetősen vad folyam volt, ami útja során felkavarta az üledéket. „Minél erősebb a víz sodrása, annál könnyebben tudja mozgatni a nagyobb hordalékokat” – mondta Libby Ives, a NASA kutatója.
Külön létesítményt épít a NASA, ott derülhet ki, van-e élet a Marson
A NASA legkésőbb 2033-ig építi meg azt a texasi létesítményt, ahová a földetérés után elsőként szállítja majd el a Marsról visszahozott, a Perseverance által begyűjtött mintákat.
Ives az elmúlt hat hónapban vizsgálta meg a képeket, amelyeken durva üledékszemcséket és nagyobb köveket fedezett fel, amelyek mind a folyó hordalékaként szolgáltak. Ez alapján arra lehet következtetni, hogy a folyó sodrása nagyon erős volt.
Ahogy arra a Gizmodo emlékeztet: a következő évtizedben még pontosabb információkat kaphatunk majd arról, milyen volt a környezet a Marson, a NASA ugyanis 2030-ban hozhatja vissza a Perseverance által begyűjtött kőzetmintákat a Földre. Ezzel nemcsak arra derülhet fény, hogy volt-e élet a planétán, hanem az is, hogy mi történt a bolygó felszínén a vízzel.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.