A Szaturnusz ikonikus gyűrűrendszere nem volt mindig ott a bolygó körül, a Science Advances című tudományos folyóiratban megjelent publikációban a Coloradói Egyetem kutatói azt írják a látványos gyűrűk legfeljebb 400 millió évesek. Összehasonlításként: a Föld 4,4-4,5 milliárd éve keletkezett, és a Szaturnuszról is úgy tartják, hogy nagyjából 4,5 milliárd éves lehet.

A csapat a Cassini űrszonda adataira támaszkodva azt mérte meg, hogy a gyűrűk mennyi port gyűjtöttek össze. A Naprendszerben lévő por mindent beterít, így minél régebbi egy objektum, annál több por kell, hogy legyen rajta. A mérések szerint azonban a Szaturnusz gyűrűinek elemei 98 százalékban tiszta vízjégből állnak, vagyis túl kevés rajtuk a por ahhoz, hogy – csillagászati léptékben nézve – ősiek legyenek.

Megfejthették a kutatók a Szaturnusz legnagyobb titkát

A jelek szerint a Neptunusznak lehetett egy plusz holdja, ami 150 millió éve megsemmisülhetett.

Sascha Kempf, a tanulmány vezető szerzője szerint olyan ez, mint a szőnyeg a házban. Ha új és tiszta, idő kell, mire belepi a por.

A csapat számításai szerint a gyűrűkre évente négyzetméterenként 1 gramm por rakódik le. A bolygó legfényesebb gyűrűi olyan nagyok, mint 30 Föld területe összesen. Ez azt jelenti, hogy évente körülbelül 166 milliárd tonna por telepszik meg rajtuk.

A NASA 2027-ben egy helikoptert küld a Szaturnusz holdjához - már az is megvan, hol fog landolni

Az eszköz a levegőből fogja felfedezni a Titánt, de csak sokára: az érkezése 2034-ben várható.

A kutató szerint ezzel a módszerrel már kiszámolható, hogy hány évesek a gyűrűk, és úgy tűnik, 400 millió évnél nem lehetnek öregebbek. Ez viszont még mindig nem oldja meg azt a kérdést, hogy miként keletkeztek. Van olyan elképzelés, ami szerint a bolygó gravitációja széttépett egy holdat, aminek egy része a bolygóra zuhant, másik részéből pedig gyűrű lett. Ezek egy idő után szintén bezuhannak majd a bolygó légkörébe.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.