Az eddigi legrégebben élő ichtyoszaurusz, vagyis halgyík maradványait fedezték fel a svéd Uppsalai Egyetem kutatói a Spitzbergák egyik szigetén. Mindez azt mutatja, nem a 252 millió évvel ezelőtt bekövetkezett perm–triász kihalási esemény következményeként, hanem már jóval azelőtt alakult ki ez az ősi állat.

A most azonosított csontok nagyjából 250 millió évesek. A fajról eddig úgy gondolták, hogy 249–95 millió évvel ezelőtt élt a Földön, ám a mostani maradványok ezt megcáfolják. A szakemberek ugyanis egy kifejlett példányra bukkantak, ami azt mutatja, hogy az eddig feltételezett megjelenésük korábbra datálható – hiszen 250 millió évvel ezelőtt már kifejlett, teljes példányok úsztak a vízben – írja a ScienceAlert.

Benjamin Kear, az egyetem paleontológusa szerint mindez azt mutatja, hogy az ichtyoszauruszok túlélték a tömeges kihalást.

Az állat nagyban hasonlít a mai delfinekre, ám nem emlős, hanem egy óriási gyík volt. A szárazföldi élőlényekből fejlődtek ki, amik később visszatértek a tengerbe. Egészen a késő kréta korig virágzott a populációjuk, amikor is a hirtelen bekövetkező klímaváltozás – és a lassú alkalmazkodó képességük – miatt végül kipusztultak az egyedek.

15 méteres nyaka volt egy most azonosított dinoszaurusznak - hatszor hosszabb, mint egy zsiráfé

Az eddigi leghosszabb nyakú dinoszaurusz fosszilis maradványait azonosították a New York-i Stony Brook Egyetem kutatói.

A leleteket még 2014-ben találták meg és szállították az Uppsalai Egyetemre, hogy ott elemezzék azokat. Kiderült, hogy az állat egyik maradványa is az azonosítandó leletek között volt, amelynek korát 250 millió évben határozták meg a tudósok. A felfedezésükről a Current Biology című folyóiratban számoltak be.

A kutatók azt tervezik, hogy visszatérnek a szigetre, további leletek után kutatva.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.