Megnéztük a Leica 1914-ben készült és ma már több milliárd forintos értéket képviselő úttörő fényképezőgépét, és a legújabb kamerás mobilt, valamint mobilos kamerát is kipróbáltuk. Wetzlarban, a fotósok Mekkájában feszegettük egy picit a fényképezés határait.
A fotózás iránt legalább minimális érdeklődést mutatók körében komoly elismerésnek örvendenek az olyan patinás márkák, mint például az 1841-ben alapított Hasselblad, az 1846 óta működő Zeiss vagy éppen az 1869-ig visszanyúló történelmű Leica.
Azon pedig ma már talán senki sem lepődik meg, hogy ezek a nagy és neves gyártók már nemcsak a hagyományos fényképezőgépek, hanem a kamerás mobilok piacán is komoly erőkkel képviseltetik magukat. A svéd Hasselblad technikájával a OnePlus és az Oppo, a német Zeiss-féle optikákkal pedig a hosszú Nokiás együttműködést követően immár a Sony és a Vivo okostelefonjaiban találkozhatunk. A szintén német Leica öt év után nemrégiben Huaweiről Xiaomira váltott, és ennek kapcsán nemrégiben a vállalat wetzlari központjában jártunk.
109 évvel ezelőtt
A cégalapító Ernst Leitz vezetéknevének első három betűjéből, és a Camera szó első két betűjéből eredeztethető Leica brand igazi története 1914-ben kezdődött, amikor is Oskar Barnack elkészítette a világ első kompakt fényképezőgépét, az első 35 milliméteres filmre dolgozó kamerát.
Ez volt az Ur-Leica, vagyis az ős-Leica, mely konkrétan így mutat a Leica múzeum kiállítóterében elhelyezett vitrinben:
A fenti képen egy 100 százalékig pontos replika látható, az eredeti példány ugyanis olyan féltve őrzött kincs, melyet csak nagyon ritkán vesznek ki a masszív páncélszekrényből. Az értékéről sok mindent elárul, hogy egy az 1925-ben debütált első megvásárolható Leica előtt, 1923-ban készült előszériás prototípus tavaly nyáron rekordmagas, mintegy 5,5 milliárd forintos áron cserélt gazdát.
1914-ben ez volt az első fénykép, amelyet Oskar Barnack készített az első prototípussal.
2023-ban felkerestük az eredeti helyszínt, a Leica szupermodern központjától néhány kilométerre található wetzlari Eisenmarktot, ahol ezt a képet készítettük.
Utóbbi felvételt a Xiaomi első nemzetközi forgalomban kapható Leica kamerás készülékével, a nemrégiben részletesen bemutatott 13 Próval rögzítettük.
A jelen
A Xiaomi 13 Pro főkamerája a Samsung S23 Ultrától eltérően nem a 200 megapixeles hatalmas felbontásra, hanem a negyedekkora pixelmennyiséget sokkal nagyobb felületen felvonultató 1 colos képszenzorra helyezi a fő hangsúlyt. Ami körülbelül ennyivel nagyobb egy átlagos kamerás mobilban található képérzékelőnél.
A képminőség annál jobb, minél nagyobb a lapka, és minél jobb minőségű objektív található előtte. Szikrázó napsütésben ma már persze lényegében bármilyen mobillal remek fotók készíthetők, így a Leica technika előnyei elsősorban rossz fényviszonyok mellett, éjszaka mutatkoznak meg.
A készülékben ezenkívül két további 50 megapixeles modul található, melyek közül az egyik nagylátószögű, a másik pedig 3,2x-es optikai nagyítást biztosító fotózást tesz lehetővé.
A hibrid zoom 5-10x-es értékig egész jól használható, a 70x-es maximális digitális zoom viszont már leginább csak távcső pótléknak tudható be.
A jövő?
Wetzlarban sikerült kézbe vennünk azt a Xiaomi 12S Ultra Concept nevezetű prototípust, melynek érdekességét az adja, hogy a telefon hátára lényegében bármilyen Leica objektívet felcsatlakoztathatunk.
Az általunk alaposan letesztelt, de még csak Kínában kapható első Leica kamerás Xiaomira, a tavalyi 12S Ultrára épülő különlegességben nem egy, hanem rögtön két darab 1 colos szenzor található, amelyek közül az egyik elé esetünkben egy 35 milliméteres objektív került.
Optikai képstabilizátor és autofókusz sincs a fedélzeten, a manuális beállítási lehetőségek széles tárháza azonban bőven kárpótolja a haladó fotósokat. Más kérdés, hogy a speciális adapter és a méretes objektív miatt nem létezik akkora zseb, melyben elférne a 12S Ultra Concept.
A mindössze néhány példányban gyártott készülék persze nem egy kiforrott termék, hanem sokkal inkább egy technológiai erődemonstráció. Melyből már csak azért sem fogyna túl sok, ha kapható lenne, mert az árcéduláján nagyságrendileg 15 millió forintos összeg szerepelne.
Digitális mérföldkövek
Az első digitális kamerát 1996-ben készítette el a Leica. A már kapásból 26 megapixeles felbontással debütált S1 megelőzte a korát, és a 33 ezer német márkás modellből mindössze 160 darabot adtak el.
Az első kompakt digitális M-kamerát 2006-ban dobta piacra a gyártó, ez volt a 10 megapixeles Leica M8.
2015-ben látott napvilágot az elsőként 1 colos szenzort felvonultató, Leica objektíves 20 megapixeles Panasonic CM1, mely azonban még sokkal inkább volt mobilos kamera, semmint hagyományos értelemben vett kamerás mobil.
2021-ben jött ki a Leica első saját brandes okostelefonja, a Sharp Aquos R6-ra épülő 20 megapixeles Leitz Phone 1, amit egy évvel később követett a 47 megapixeles Leitz Phone 2.
Az első, az életmentő és a Zagato
Íme az 1925-ös Leica IA, a cég első kereskedelmi forgalomban is elérhetővé vált modellje.
3D képalkotáshoz használható Leica 1934-ből.
1937. május 6-án Sam Shere fényképész konkrétan ezzel az 1935-ös Leica III-mal örökítette meg a Hindenburg léghajó lakehursti katasztrófáját.
Az alábbi Leica II a második világháború során életmentő szerephez jutott.
Ez az 1968-as Leica M4 a vietnámi háborúban egy repeszgránáttól mentette meg egy fotós életét.
Végül pedig itt egy erősen limitált szériás, Zagato által tervezett Leica M10 2018-ból, melynek egyes példányai mostanság 30 ezer euró magasságában cserélnek gazdát.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.