A japán Oszakai Egyetem kutatói a mesterséges intelligenciát (MI) hívták segítségül ahhoz, hogy az emberek agyi tevékenységét figyelve meg tudják mondani, milyen képet látott az illető.
A japán Oszakai Egyetem tudósainak sikerült egy olyan mesterségesintelligencia-modellt készíteniük, ami képes újra létrehozni egy ember által látott képet az illető agyi jeleinek szkennelésével. Ahogy az Interesting Engineering is írja, a fejlesztés a jövőben alapja lehet egy olyan technológiának, ami képes lehet rögzíteni az álmokat.
A szakemberek már elérhető technológiát használtak a munkájukhoz. Az egyik ilyen a Stable Diffusion nevű algoritmus volt, de bevetették az OpenAI által fejlesztett DALL-E 2-t is, ami egy bevitt szöveg alapján képes megalkotni az adott képet. A kutatók azt is megállapították, hogy az eszközök használata sokkal hatékonyabb volt, mint az eddig kipróbált, energiaigényes MI-modellek.
A kutatók elsődleges célja az volt, hogy a képalkotó algoritmusok ne csak a szöveget, az agyi jeleket is át tudják konvertálni. Ehhez egy funkcionális MRI-ből (fMRI) származó adatokat gyűjtöttek össze az agy különböző területeiről. Az fMRI elég érzékeny ahhoz, hogy észlelje a véráramlás ingadozását az agy különböző régióiban. Az algoritmus betanításához négy ember agyi tevékenységét rögzítették, akik a vizsgálat közben 10 ezer képet tekintettek meg.
A nyakszirti lebenyből származó információk a kép elrendezésének és perspektívájának, a halántéklebenyből származó agyi tevékenység pedig a képen szereplő emberekről, tárgyakról vagy tájról szolgáltatott adatokat. Az így kinyert adatokat aztán arra használták fel, hogy összekössék az fMRI-t a képek szöveges leiratával.
Percenként 62 szót „olvas ki az agyból" az új agy-számítógép interfész, ez 3,4-szer gyorsabb, mint ahogy eddig ment
Lényegesen felgyorsulhat az agy-számítógép interfészek sebessége, amennyiben sikeresnek bizonyul a Stanford Egyetem kutatóinak új eszköze, amiről az Elon Musk-féle Neuralink társalapítója is elismerős szavakkal nyilatkozott.
A kísérlet során a gép nagyjából 1000 képet tudott rekonstruálni 80 százalékos pontossággal. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a most kidolgozott modell személyre szabott volt, vagyis általánosságban még nem biztos, hogy működne a rendszer. Ugyanakkor egy napon alkalmas lehet arra a technológia, hogy szélesebb körben is használni lehessen.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.