Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nem ritka, hogy magánszemélyek vagy azok csoportja ad be pénzbeli kártérítési igényt egy technológiai óriás ellen. A bíróságok gyakran döntenek a civilek javára, ám a Google ellen – az inkognitó mód miatt beadott – kereset sorsa jóval szövevényesebb lehet.
Még 2020-ban perelték be „mezei” felhasználók a Google-t a keresőóriás adatgyűjtési gyakorlata miatt. Azzal vádolták, hogy annak ellenére folytatja az adatgyűjtést, hogy a felhasználók a Chrome inkognitó módját használják, ami egy privát böngésző. A Google viszont azzal érvelt, hogy minden alkalommal, amikor valaki egy új inkognitólapot nyit meg, egyértelműen tájékoztatva van arról, hogy a munkamenet során a webhelyek információkat gyűjthetnek a böngészési tevékenységeikről.
A perben, amelyet az Egyesült Államok Kalifornia északi körzetének bíróságán nyújtottak be, 5000 dollár kártérítést követeltek minden egyes személy után, aki 2016. június 1-je óta inkognitó módot használt, összesen legfeljebb 5 milliárd dollárig. A panaszban az is szerepelt, hogy a Google számos módszerrel hajt végre „rejtett nyomon követést” (Google Analytics, Google Ad Manager, Google bejelentkezési gomb a webhelyekhez), és ezekről nem tájékoztat az inkognitólap üzenetében.
Még a Google dolgozói sem hiszik el, hogy az inkognitó mód megvédi a felhasználókat
Több felhasználó is beperelte a Google-t, mert szerintük félrevezető az, ahogyan az inkognitó móddal kapcsolatban fogalmaz a cég.
A csoportos kereset státuszát tavaly már megtagadták, és – a Reuters szerint – a fellebbviteli bíróság most elutasította a felperes azon indítványát, hogy fellebbezzen az alacsonyabb szintű bíróság korábbi ítélete ellen. A csoportos kereset státusza egyébként azt jelentené, hogy a felperesek nagyszabású követeléseket indíthatnának a technológiai vállalattal mint „csoporttal” szemben, ahelyett, hogy egyéni követeléseket nyújtanának be a pénzbeli kártérítésért.
A felperesek ügyvédei azzal érveltek, hogy az alsóbb fokú bíróság decemberi döntése, amely megtagadta a kártérítés osztályozását, „halálként hangzik sok olyan felhasználó kártérítési keresetében, akiknek nincs módjuk egyéni perre menni ebben az ügyben”.
A fellebbviteli bíróság döntése azt jelenti, hogy a felperesek nem követelhetnek pénzbeli kártérítést, de fenntarthatják maguknak a jogot, hogy más jogorvoslati lehetőségeket kérjenek, beleértve a Google bizonyos adatgyűjtési módszereire vonatkozó korlátozásokat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
